a kispestiek egészségéért, a betegek gyógyulásáért
COVID-19: az immunrendszer is mutálódik
Szemlézte: dr. Tamás György Az immunrendszer éber, de nincs mindig teljes harci készültségben Az immunrendszer komponensei együttműködnek a vírus ellen A PHE (a brit közegészségügy végrehajtó ügynöksége) által közzétett tanulmány szerint az Egyesült Királyságban több mint húszezer egészségügyi dolgozó adatait vizsgálták át, hogy információt kapjanak a SARS-CoV-2 fertőzések következményeiről. A 21 ezer résztvevő közül 6614-nél volt antitest, de az érintettek közül csak 44-nél alakult ki újrafertőződés, ami azt mutatja, hogyha valaki átesett a COVID-19-en, körülbelül 83 százalékos védelmet szerzett az újrafertőződés ellen.
Szerző: Meixner Zoltán
Létrehozva: 2021. február 1. 10:54
Módosítva: 2021. február 2. 16:15
Ahogy egyre több a COVID-19-ből felgyógyult ember, úgy válik egyre fontosabbá annak megválaszolása, hogy vajon meddig tart az immunitás a SARS-CoV-2-vel szemben.
Egy új tanulmány meglepő eredményeket hozott a SARS-CoV-2 vírusfertőzésből felépült emberek immunrendszerének változásairól. A kutatók ugyanis azt találták, hogy a COVID-19-ből felgyógyulók legalább hat hónapig, sőt, valószínűleg sokkal tovább is védetteké váltak a vírussal szemben - számolt be a Knowridge tudományos portál.
A COVID-19 elleni immunitás a szervezet alkalmazkodóképessége miatt marad tartós.
Ez még önmagában nem nagy meglepetés, hiszen korábban már több kutatócsapat is hasonló eredményekre jutott. A La Jolla Immunológiai Intézet kutatása például 188 koronavírusos beteg vérmintáinak elemzése alapján nemrégiben az mutatta ki, hogy a SARS-CoV-2-re az adaptívimmunrendszerminden fontos szereplőjétől érkeznek válaszok, azaz a szervezet megtanul küzdeni a specifikus kórokozók ellen, és a védelem a kezdetifertőzéstüneteinek megjelenése után legalább nyolc hónapig tart. A New York-i Rockefeller Egyetem csapata azonban felfedezte, hogy hónapokkal a fertőzés után termelődött antitesteknek erősebb a SARS-CoV-2-t blokkoló képességük, ráadásul a vírus mutált változatai, például a dél-afrikai variáns ellen is eredményesen veszik fel a harcot.
A csapat a járvány New York-i megjelenése óta követi és karakterizálja a Covid-19-en átesett betegek antitest-válaszait. Az antitestek, amelyeket a szervezet a fertőzésre reagálva hoz létre, több hétig vagy hónapig elidőznek a vérplazmában, de szintjük idővel jelentősen csökken. Az immunrendszernek nincs rá szüksége, hogy folyamatosan teljes készültségben várja a kórokozókat. Ahelyett, hogy folyamatosan antitesteket termelne, memória B-sejteket hoz létre, amelyek felismerik a kórokozót, és gyorsan képesek felszabadítani az antitestek új generációját, amikor másodszor találkoznak a betolakodóval.
A vizsgálat során a csapat 87 ember antitest-válaszait tesztelte két időpontban: egy hónappal a fertőzés után, majd hat hónappal később. A várakozásoknak megfelelően azt találták, hogy bár az antitestek hat hónapig még kimutathatók voltak, számuk jelentősen csökkent. A laboratóriumi kísérletek azt mutatták ki, hogy a résztvevők plazmamintáinak a vírus semlegesítésére való képessége ötödére csökkent.
Ezzel szemben a betegek memória B-sejtjeinek száma, különösen azok, amelyek antitesteket termelnek a SARS-CoV-2 ellen, nem csökkent, sőt egyes esetekben kissé növekedett. A B-memória sejtek alaposabb tanulmányozása aztán meglepő dolgokat tárt fel: ezek a sejtek számos mutáción mentek keresztül, és ennek eredményeként az általuk termelt antitestek sokkal hatékonyabbak voltak, mint az eredetiek. A későbbi laboratóriumi kísérletek pedig azt mutatták, hogy ez az új antitestkészlet jobban képes szorosan kötődni a vírushoz, és még mutált a változatát is képes felismerni.
A csoport megvizsgálta a koronavírusból átlagosan három hónappal korábban felépült emberek bélszövetének biopsziáját is. A 14 vizsgált személy közül hétnél a tesztek kimutatták a SARS-CoV-2 genetikai anyagának és fehérjeinek jelenlétét a beleket szegélyező sejtekben. Ugyanakkor azt nem tudták megállapítani, hogy ezek a vírusmaradványok továbbra is fertőzőek-e, vagy egyszerűen csak az elhalt vírusokból származnak. Ezért Michel C. Nussenzweig, az egyetem molekuláris immunológiai laboratóriumának vezetője, a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője további vizsgálatokat tart szükségesnek a SARS-CoV-2 elleni védekezés részleteinek tisztázására.
A Science folyóirat online kiadásában nemrégiben közzétett eredményekazt jelenthetik, hogy a COVID-19-ből kigyógyulók hónapokkal, esetleg évekkel a fertőzés után is immunvédettséget élveznek a SARS-CoV-2 -vel szemben, de a vírus okozta súlyos betegségek ellen mindenképpen. A tanulmány segít tisztázni, hogy mit jelentenek más laboratóriumok COVID-19-cel kapcsolatos adatai, amelyek a fertőzést követő hónapokban a koronavírus elleni harcban résztvevő immunsejtek drámai csökkenését mutatták. Néhányan attól tartottak ugyanis, hogy az antitestek csökkenése miatt a szervezet nem lesz képes megvédeni magát az újrafertőzéstől.
A La Jolla kutatói a Rockefeller Egyetem szakembereivel szinkronban azt mutatták ki, hogy a vírusspecifikus antitestek a fertőzés után hónapokig fennmaradnak a véráramban. A szervezet készenlétéről pedig a memória B-sejtek gondoskodnak, amelyek a SARS-CoV-2 ismételt megjelenése esetén az ismertetett módon aktiválódhatnak és antitesteket termelnek az újbóli fertőzés leküzdése érdekében. Azt is megállapították, hogy a tüske-specifikus memória B-sejtek száma a fertőzés után hat hónappal növekedett a vérben.
Emellett a COVID-19-ből felgyógyultak szervezetében aT-sejtek serege is felkészült az újrafertőzés elleni harcra. A memória CD4 + segítő T-sejtek arra várakoznak, hogy kiváltsák az immunválaszt, ha újra látják a SARS-CoV-2-t. Sok memória CB8 + gyilkos-T-sejt is készen áll a fertőzött sejtek elpusztítására és az újrafertőzés leállítására. Az adaptív immunrendszer különböző részei együttműködnek, ezért a fertőzés után nyolc hónappal a COVID-19 elleni antitesteket, memória B sejteket, a memória CD4 + T sejteket és a memória CD8 + T sejteket is látni a vérben. Ez azt jelenti, hogy jó esély van arra, hogy a gyógyult embereknek védelmi immunitásuk legyen, legalábbis a súlyos betegségek ellen erre az időtartamra, és valószínűleg még azon is túl - szögezte le Shane Crotty, a tanulmány társszerzője.
A csapat azonban arra figyelmeztet, hogy az immunrendszer védelmi képessége személyenként változik. A kutatók az immunmemória nagyságrendjében százszoros eltéréseket is láttak. Akiknek gyenge az immunmemóriájuk, a jövőben ki lesznek téve a visszatérő COVID-19-nek, vagy nagyobb valószínűséggel fertőzhetnek meg másokat. Ám az a tény, hogy a SARS-CoV-2 elleni tartós immunmemória lehetséges, jó jel az oltóanyag-fejlesztők számára. Az is elképzelhető, hogy hasonlóan tartósan lesz az oltás után, mint a természetes fertőzést követően, de ahhoz, hogy a kutatók biztosat tudjanak mondani, meg kell várni az adatok beérkezését.