2020 november 23 hétfõ
A Kispesti Egészségügyi Intézet honlapja


Aktualitások - Korona híradó

____________________________________________________________________________



Infekciókontroll jelentés

2020.09.21.

A járvány továbbra is jelen van és több országban is erősen terjed, ezért a járványügyi felkészülés továbbra is érvényben van.
Az új fertőzések adatai figyelmeztetnek minket arra, hogy a járvány nem ért végett, sőt a második hullám hazánkat is elérte.
A leghatékonyabb védekezési forma, ha továbbra is „éberek és fegyelmezettek” maradunk, betartjuk az általános higiénés szabályokat, maszkot viselünk, kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, tartjuk a szükséges szociális távolságot.
Az emberek az első hullám sikeres védekezésének hatására nem hiszik el, hogy járvány van, lazítanak. Nem könnyű megkívánni az első hullám után ugyanazt a fegyelmet, amit először tanúsítottunk. Intézetünkben továbbra is a betegek triázs után léphetnek be.
Elsősorban előjegyzés alapján működnek az osztályok, kivételt képez a sebészet, illetve a sürgős vizsgálatok. A sebészet nem tud előjegyzést bevezetni, ezért időnkét lent kell várakozni, amiért ezúton is türelmüket kérjük, ez az intézkedés az Önök érdekében történik, hogy ne legyenek nagyon sokan egyszerre a folyosón. Szeretnénk kérni, hogy jelen esetben a járványveszélyre való tekintettel csak azzal jöjjön kísérő, akivel feltétlenül muszáj. Felhívnánk figyelmüket a maszk viselés jelentőségére, mert többször tapasztaljuk, hogy nagyon sokan arra hivatkozva, hogy nem kapnak levegőt az orruk, vagy az álluk alá tolva viselik azt.

Az osztályokon a kollégák fegyelmezetten kezelik a járványhelyzetet, betartják az infekciókontrollban leírt protokollokat. A takarító szolgálat folyamatosan végzi a fertőtlenítő takarításokat, padokat, kilincseket, korlátokat, liftet fertőtlenítik.
Bízom benne, hogy a megfelelő intézkedéseknek köszönhetően sikeresen fogunk védekezni a járvány ellen.

Terebesiné Fábián Tímea
Intézet higiénikus asszisztens

^

__________________________________________________________________



A járvány második szakaszában: október



Az egész világon folyamatosan és meredeken emelkedik a regisztrált fertőzöttek és az elhunytak száma. A járvány támadása erőteljesebb, mint az első szakaszban, jóllehet az egészségügy napjainkban felkészültebb, mint amikor váratlanul csapott le a vész. Prognózisok szerint a járvány folytatódik, hosszabb távra senkinek nincs reális rálátása a folyamatra.
Októberben jelentős hullámzással emelkedő tendenciát követ a napi újonnan regisztrált fertőzöttek száma hazánkban is. Már szeptemberben is magasabb volt a napi fertőzöttek száma, mint az első hullám idején, de a támadás októberre intenzívebb lett. Az októberi legmagasabb napi megbetegedés (3908 fő) több mint három és félszer (3,65) volt több mint a szeptemberi, és egyúttal a legmagasabb a járvány kezdete óta.


Az újonnan regisztrált napi fertőzöttek emelkedése miatt az összes fertőzöttek száma októberben meredekebben emelkedett, mint a megelőző hónapban.



Szeptemberben a napi halálozások száma még az áprilisi csúcs alatt maradt, októberben azonban jelentősen megemelkedett. Az október hónapban legmagasabb napi halálozás (65) ötször több volt, mint a szeptemberi. Az elhunytak többsége az idős és krónikus betegséggel küzdők közül került ki.



Az összes halálozás a napi elhunytak nagy száma miatt folyamatosan és meredekebben emelkedett októberben, mint korábban.


(Forrás: https://koronavirus.hu/ alapján.)

Ismét hangsúlyozottan kérem tisztelt Betegeinket, hogy tartsák be a védekezési szabályokat, hogy minél kevesebben fertőződjünk meg, és kevesebb embertársunkat veszítsük el! Intézetünk Munkatársai mindent megtesznek ennek érdekében.

Dr. Kumin Marianna
főigazgató főorvos

^

__________________________________________________________________



A járvány második szakaszában: szeptember



Elérkezett hozzánk is a járvány második hulláma, a napi új fertőzöttek száma lényegesen magasabb, mint az első szakaszban. Az első hullám idején a napi új fertőzések száma áprilisban volt a legmagasabb, attól kezdve hullámzóan bár, de csökkent.

Az összes fertőzöttek száma a korábbinál meredekebben emelkedik.





A napi halálozások száma az első hullámban előforduló eseteknél (a hónap végi két nap kivételével) kisebb, a fertőzések elsősorban a fiatalokat érintik, akiknél a betegség lefolyása enyhébb. Szeptemberben 150 embertársunk esett a járvány áldozatául, áprilisban 296an.



Az összes halálozás folyamatosan emelkedett, áprilisban a napi magasabb halálozás miatt gyorsabban, mint szeptemberben. (Forrás: https://koronavirus.hu/ alapján.)

Hangsúlyozottan kérem tisztelt Betegeinket, hogy tartsák be a védekezési szabályokat, hogy minél kevesebben fertőződjünk meg, és kevesebb embertársunkat veszítsük el! Intézetünk Munkatársai mindent megtesznek ennek érdekében.

Dr. Kumin Marianna
főigazgató főorvos

^

__________________________________________________________________



A COVID járvány első hullámának tapasztalatai

Covid-19: napi új megbetegedések 2020. márciustól augusztusig, havi jellemzők

A Covid-19-et márciusban észlelték hazánkban, nemzetközi statisztikai adatok is ettől kezdve állnak rendelkezésre. A napi új megbetegedések havonkénti alakulása jól jellemzi a járvány első hullámának jellemzőit. Az elemzés a Worldometers adatbázisra épül.

Március: a felfutás
Márciusban az új megbetegedések száma folyamatosan nőtt, maximumát 29-én érte el 65 fő új megbetegedéssel.


Április: a tetőzés
Áprilisban a 10-i kiugró érték (210) kivételével az új megbetegedések száma többségében100 fő körül ingadozott.


Május: megkezdődik a napi megbetegedések számának csökkenése
Májusban a napi új megbetegedések folyamatosan csökkentek, a hónap végére úgy tűnt, hogy hazánkban lecsengett a járvány.


Június: folytatódik a napi megbetegedések számának csökkenése
Júniusban az új megbetegedések számának csökkenése folytatódott, voltak napok, amikor nem volt új megbetegedés, vagy minimális volt a számuk.


Július: alacsony szinten erőteljes ingadozás
Júliusban a napi új megbetegedések száma alacsony szinten maradt, de a napi ingadozás jelentős volt.


Augusztus: a második szakasz kezdete
Augusztusban a konszolidáció után hirtelen megnőtt a napi új megbetegedések száma. Kezdetét vette a járvány második szakasza. A napi új megbetegedések száma az első szakasz csúcsát meghaladja. Szeptemberben kezd elszabadulni a járvány, a napi megbetegedések újabb és újabb csúcsokat érnek el.

A járvány első szakaszának jellemzői
A napi új megbetegedések száma márciusban folyamatosan emelkedett, áprilisban tetőzött, ezt követően ingadozással lecsengett. A prognózisok második járványszakaszról szóltak, amely Európa más országaiban már júliusban éreztette hatását, nálunk augusztus végén kezdődött. A napi új megbetegedések száma a korábbi csúcsnál lényegesen magasabb.

Napi új megbetegedések száma az első szakaszban és a második szakasz kezdetekor


Forrás: https://srv1.worldometers.info/coronavirus/country/hungary/ alapján.

Dr. Kumin Marianna
főigazgató főorvos

^

__________________________________________________________________

Német kivétel? Miért alacsony az ország koronavírus halálozási aránya?

 
A világjárvány súlyosan sújtotta Németországot, jelenleg több mint 92 000 fertőzöttel. De a halálos kimenetelű esetek százaléka figyelemre méltóan alacsony, számos szomszédos országéval összehasonlítva.
 
Corona taxiknak hívják őket: védőfelszereléssel felszerelt orvosok, akik Heidelberg üres utcáin közlekednek, hogy ellenőrizzék azokat a koronavirussal fertőzött betegeket, akik öt vagy hat napja vannak otthon.
 
Vérvizsgálatot végeznek, és a beteg állapotának rohamos romlására utaló jeleket keresnek. Javasolhatják a kórházi ápolást, még olyan betegek számára is, akiknek csak enyhe tünetei vannak; így a súlyosabb állapotú betegek túlélési esélyei jelentősen javulnak, ha azok már a kórházban tartózkodnak, amikor ez a állapotromlás beindul.
 
„Az első hét végén van ez a fordulópont” - nyilatkozta prof. Hans-Georg Kräusslich, a Németország egyik vezető kutató kórházának, a Heidelbergi Egyetemi Kórház virológia osztály  vezetője. "Olyan személyek esetében, akiknek tüdeje felmondhatja a szolgálatot, ez az állapot romlás ekkor következhet be."
 
A Heidelberg corona taxik csak egy kezdeményezés egy városban. De szemléltetik az államnak a járvány leküzdése iránti elkötelezettségét ,  illetve az állami források bevonásának szintjét, melyek segítenek megmagyarázni a világjárvány egyik egyik legérdekesebb rejtélyét: Miért van ilyen alacsony halálozási arány Németországban?
 
A vírus és az ebből eredő betegség, a Covid-19, nagy erővel sújtott le Németországra: A Johns Hopkins Egyetem állítása szerint szombat délre az országban összesen több mint 92 000 laboratóriumban megerősített fertőzést regisztráltak, több mint bármely más országban, az Egyesült Államok, Olaszország és Spanyolország kivételével.
 
De a 1295 haláleset függvényében Németország halálozási rátája 1,4 százalék volt, szemben az olaszországi 12 százalékkal, Spanyolország, Franciaország és Nagy-Britannia körülbelüli 10 százalékával, Kína 4 százalékával és az Egyesült Államokban 2,5 százalékával. Még Dél-Korea esetében is, ahol a halálozás görbéje ellaposodik, magasabb a halálozási arány, 1,7 százalék.
 
“A német anomália sok helyen beszédtéma" - mondta Hendrik Streeck, a Bonni Egyetemi Kórház virológiai intézetének igazgatója. Ez ügyben Streeck professzort már több kollégája is megkereste az Egyesült Államokból és más országokból.
„Mit csinálsz másképp?” Kérdezik tőlem - mondta. "Miért olyan alacsony a halálozási arány?"
 
A szakértők szerint több válasz is létezik: statisztikai torzulások illetve azon számottevő különbségek,  ahogyan az adott országban a járványt először jelentkezik.
 
A fertőzöttek átlagéletkora alacsonyabb Németországban, mint sok más országban. Kräusslich professzor szerint a korai betegek közül sokan az osztrák és az olasz síközpontokban fertőzöttek meg, és ez viszonylag fiatal és egészséges korosztály.
 
"A síelők járványaként kezdődött" - mondta.
 
A fertőzések terjedésével egyre több idős embert is elért a járvány, és a halálozási arány is nőtt, két héttel ezelőtt ez mindössze 0,2 százalék volt. Ugyanakkor a fertőzött betege átlagéletkora viszonylag alacsony (49 éves kor). Franciaországban ez a legutóbbi nemzeti jelentések szerint 62,5, míg Olaszországban 62 év.
 
Az alacsony halálozási arány másik magyarázata az, hogy Németország sokkal több embert tesztel, mint a legtöbb nemzet. Ez azt jelenti, hogy több embert diagnosztizálnak, kevés tünettel vagy tünet nélkül, mely növeli az ismert esetek számát, a halálesetek számát azonban nem.
 
"Ez automatikusan csökkenti a regisztralt hivatalos arányt" - mondta Kräusslich professzor.
 
De vannak olyan jelentős egészségügyi tényezők is, amelyek viszonylag alacsonyan tartják a halálesetek számát Németországban - állítják az epidemiológusok és a virológusok. Ezen fontosabb tényezők közt van a korai és széles körű tesztelés és kezelés, rengeteg intenzív ápolási ágy és egy megbízható kormány, amelynek közösségi távolságtartás irányelveit széles körben betartják.
 
Tesztelés
 
Január közepén, jóval azelőtt, hogy a német köztudatban a vírus berobbant volna, a berlini Charité kórház már kifejlesztett egy tesztet, és az interneten ez közzé is tette.
 
Mire Németország februárban rögzítette az első Covid-19-es esetet, a  laboratóriumok országszerte halmozták fel a teszt készleteket.
 
A fertőzöttek számanak tekintetében mért nagyon alacsony jelenlegi halálozási arány nagyrészt azzal magyarázható, hogy rendkívül sok laboratóriumi tesztelést végzünk" - mondta Dr. Christian Drosten, a Charité vezető virológusa, akinek csapata az első tesztet kidolgozta.
 
Németország jelenleg hetente mintegy 350 000 koronavírus-tesztet végez, jóval többet, mint bármely más európai ország. A korai és széles körben végzett tesztelés lehetővé tette a hatóságok számára, hogy lelassítsák a járvány terjedését azzal hogy az ismertté vált eseteket elkülönítették, miközben azok fertőzőek voltak. Ez lehetővé tette azt is, hogy életmentő beavatkozásokat időben elkezdjék.
 
„Amikor egy korai diagnózissal rendelkezünk és hamarosan kezelni is tudjuk a betegeket - például rákapcsolhatjuk őket egy lélegeztető gépre mielőtt állapotuk súlyosbodna -, a túlélés esélye sokkal nagyobb” - mondta Kräusslich professzor.
 
Az orvosi személyzetet, akiknél különösen fennáll a vírus fertőzésének és terjedésének kockázata, rendszeresen tesztelik. Az eljárás ésszerűsítése érdekében egyes kórházak megkezdték a blokkteszteket, egyszerre 10 alkalmazott mintájának felhasználásával. Az egyedi tesztek elvégzésére csak a blokkteszt pozitív eredménye esetén kerül sor. 
 
Április végén az egészségügyi hatóságok azt is tervezik, hogy elindítanak egy nagyszabású antitest-tanulmányt, amelyben hetente 100 000 ember véletlenszerű mintáit tesztelik minden héten Németországszerte, hogy felmérjék, az immunitás kialakulása éppen hol tart.
 
A széles körű tesztelés biztosításának egyik kulcsa, hogy a betegek nem fizetnek érte - mondta Streeck professzor. A járvány kitörésének első néhány hetében, ez volt az egyik szignifikáns különbség az Egyesült Államokhoz képest. A koronavírus negatív hatásait csökkenteni hivatott mentőcsomag/törvényjavaslat, amelyet a Kongresszus a múlt hónapban fogadott el, rendelkezik ingyenes tesztelésről.
 
"Egy egészségbiztosítással nem rendelkező fiatal valószínűleg nem fog orvoshoz fordulni egy fájó torok miatt és  így akár több embert is megfertőzhet" - mondta.
 
Lekövetés
 
Február végén, egy pénteken, Streeck professzor arról értesült, hogy a bonni kórházában az egyik páciensnél első ízben kimutatták a koronavírus fertőzést: 22 éves férfi, akinek nincsenek tünetei, de akinek a munkáltatója - egy iskola - megkérte, hogy csináltasson egy tesztet, miután kiderült, hogy az részt vett egy karneváli rendezvényen, ahol valaki más pozitívnek bizonyult.
 
A legtöbb országban, beleértve az Egyesült Államokat, a tesztelés nagyrészt a legsúlyosabb betegekre korlátozódik, így ennek a személynek a tesztelését valószínűleg elutasították volna. 
 
Nem úgy Németországban. Amint a vizsgálati eredmények kiderültek, az iskolát bezárták, és minden diákot és a személyzetet arra utasították, hogy két hétig maradjanak otthon a családjukkal. Körülbelül 235 embert vizsgáltak meg.
 
"A tesztelés és a nyomon követés Dél-Koreában is sikeres stratégiának bizonyult, és megpróbáltuk tanulni belőle" - mondta Streeck professzor.
 
Németország a korábbi hibákból is tanult: a kontaktok lekövetésének  stratégiáját még agresszívebben kellett volna alkalmazni már az elején - mondta
 
Streeck professzor szerint mindazokat nyomon kellett volna követni és tesztelni, akik Ischglből tértek vissza Németországba, egy osztrák síközpontból, ahol a fertőzés felütötte a fejét.
 
Mielőtt a koronavírus világjárvány átterjedt volna a Németországra, a giesseni egyetemi kórházban 173 intenzív, lélegeztetőgepekkel felszerelt ápolási ágy található. Az elmúlt hetekben a kórház további 40 ágy létrehozására törekedett, és az intenzív ellátásban dolgozók készenléti állományát 50 százalékkal növelte.
 
„Akkora a kapacitásunk, hogy olasz, spanyol és franciaországi betegeket is fogadunk” - mondta professzor Susanne Herold, a kórház fertőzésosztály vezetője és tüdőspecialistája, aki a szervezetátalakítást felügyelte. "Nagyon hatékonyak vagyunk az intenzív ellátás területén."
 
A kórházak kibővítették intenzív ellátási képességüket Németország egész területén. És már eleve egy magas szintről indultak. Januárban Németországban mintegy 28 000, lélegeztető géppel felszerelt intenzív ágy volt, vagyis 100 000 főre 34 jutott. Összehasonlításképpen: ez az arány Olaszországban 12 készülék, Hollandiában pedig 7.
 
Mostanra 40 000 intenzív ágy áll rendelkezésre Németországban.
 
Egyes szakértők óvatos, de ugyanakkor bizakodó véleménye szerint, Németországban a közösségi távolságtartó intézkedések nyomán sikerül a járvány terjedését olyannyira lassítani, hogy a német egészségügyi ellátórendszer képes lesz a járványt leküzdeni anélkül, hogy az életmentő eszközök, például a lélegeztetőgépet esetében hiány állna elő.
 
“Fontos, hogy az orvosok megfelelő irányelvekkel rendelkezzek afelől, hogy miként kell a betegek közötti prioritást felállítani”- mondta Streeck professzor. "De remélem, hogy soha nem lesz szükség ilyen intézkedésekre."
 
A fertőzések számának megduplázódásához szükséges idő körülbelül kilenc napra csökkent. Herold professzor szerint, ha ez egy kicsit tovább, 12 és 14 nap közötti időintervallumra lassul, a modellek azt sugallják, hogy el lehet kerülni a felszereltség hiányából adódó beteg priorizálást.
 
"A fertőzés terjedésének görbéje kezd ellaposodni" - mondta.
 
A kormányba vetett bizalom
 
Sokak szerint az alacsony halálozási arány mögött, a tömeges tesztelés és az egészségügyi rendszer felkészültségén túl,  Angela Merkel kancellár erős vezetése áll.
 
Merkel asszony, aki maga is képzett tudós, ezidáig tisztán, nyugodtan és rendszeresen kommunikált a válság ideje alatt, miközben egyre szigorúbb, közösségi  távolságtartásra ösztönző intézkedéseket vezetett be az ország számára. A világjárvány terjedésének lassításához nélkülözhetetlen korlátozások meglehetősen alacsony politikai ellenállásba ütköztek, és általánosságban azokat be is tartják.
 
A kancellár bizalom indexe gyorsan növekszik.
 
"Valószínű, hogy Németország ereje a legmagasabb kormányzati szinten végbemenő racionális döntéshozatal és a lakosság kormányba vetett bizalmának együttesében rejlik. " - nyilatkozta Kräusslich professzor.
 
Forrás:
https://www.nytimes.com/2020/04/04/world/europe/germany-coronavirus-death-rate.html

^

__________________________________________________________________



A covid-19 kapcsolati nyomkövető mobil alkalmazások lehetséges buktatói

Mialatt a világ különböző országai a karantén feloldásának módjait vizsgálják, szem előtt tartva egy esetleges második covid-19 járvány-hullám elkerülésének vagy szinten tartásánaklehetőségeit, sokan a kapcsolati nyomkövető mobil alkalmazásokban látják a megoldást. A közelmúltban, az Apple és a Google egy példátlan együttműködés során egyesítette erőit, hogy segítse a technológia hatékony kidolgozását és működését.
Azon országok számára, amelyek enyhíteni vagy megszüntetni készülnek a korlátozásokat, az ilyen alkalmazások bevezetése vonzónak tűnik, de egyre több bizonyíték van arra, hogy nehéz lesz őket működtetni. Az Oxfordi Egyetem kutatói által tegnap közzétett, egymillió lakosú városra kivetett szimulációja szerint, az Egyesült Királyság okostelefon-használók 80%-ának telepítenie kellene az érintkezéskövető alkalmazást, annak érdekében, hogy hatékony legyen az járvány visszaszorításában: ez az országos lakosság 56%-a. Az Egyesült Királyság fő tudományos tanácsadója, Patrick Vallance szerint, egy ilyen alkalmazás segítséget nyújthat a kapcsolatok lenyomozásában, ám túl magas elvárás lenne, hogy az Egyesült Királyság okostelefon-tulajdonosainak 80%-a telepítse és hasznalja is az alkalmazást.
Ez egy magas célkitűzés az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálat digitális átalakító egysége, az NHSX számára, amely egy ilyen alkalmazás fejlesztésén dolgozik. Egy öt országban, 6000 potenciális felhasználón végzett felmérés adatai arra utalnak, hogy a felhasználás szintje valószínűleg nem lesz ilyen magas. Az eredmények azt sugallják, hogy az Egyesült Királyság okostelefon-használóinak közel 74%-a hajlandó telepíteni egy kapcsolatkövetési alkalmazást, ám a valóságban ez az arány sokkal alacsonyabb lehet. Becslések szerint, Szingapúrban a lakosságnak csupán 17%-a telepítette a múlt hónapban elindított kapcsolatkövető alkalmazást. Az alkalmazások alacsony használata ellenére, az Oxfordi Egyetem csapata úgy becsüli, hogy egy ilyen technológia még így is képes lehet csökkenteni az fertőzések és haláleseteket számát.
A kapcsolatkövetési alkalmazások mögött meghúzódó elv meglehetősen egyszerű. A telepítés után, a Bluetooth alacsony energiafelhasználású (LE) technológiát alkalmazzák annak rögzítésére, ha egy telefon egy olyan személy közvetlen közelében van, aki szintén az alkalmazást használja. Ha valamelyik személy később koronavírus-tünetekről számol be, a másik felet értesítik, így az önkéntes karanténba vonulhat, vagy egészségügyi segítséget kérhet. Figyelmeztetést is lehet küldeni, ha egy személyt az orvosi hatóságok pozitívnak minősítenek - csakis ezzel lehetne elkerülni azt, hogy a tüneteket tévesen rögzítő felhasználók félrevezessék a rendszert. Elméletileg az alkalmazások névtelenül működnek, és csak ideiglenesen tárolnak adatokat, helymeghatározás nélkül.

Bluetooth problémák
Még ha az alkalmazás nagyszámú önkéntes telepítése meg is valósulna, felmerül a kérdés, hogy vajon a Bluetooth kapcsolaton alapuló rendszer megfelelő-e - nyilatkozták a lapnak küldött közös e-mailjükben Katina Michael, az Arizonai Állami Egyetem és Roba Abbas, az ausztráliai Wollongong tudósai. „Mennyire megbízható a távolságra vonatkozó információk gyűjtésére szolgáló rendszer? A Bluetooth hatótávolsága sokkal nagyobb mint 1,5 méter, ami a társadalmi távolságtartás követelménye ”- nyilatkozták.
Ross Anderson, a Cambridge-i Egyetem tudósa szerint, a Bluetooth hatótávolsága nagyban változhat, attól függően, hogy az emberek miként tartják a telefont, illetve hogy kültéren vagy beltéren használják-e azt. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a jelek átjuthatnak a falakon, így a védőfalak, ellenzők mögötti és a különböző helyiségekben lévő embereket szükségtelenül össze tudja kapcsolni, anélkül, hogy azok valóban kapcsolatba kerülnének egymással. Ez rengeteg valótlan pozitív eredményt szülhet. Az NHSX tanácsadójaként szolgáló Oxfordi Egyetem csapata is azt állítja, hogy a Bluetooth használatának hatékonysága a vírus átviteli kockázatának meghatározásában „jelenleg bizonytalan”.
További potenciális probléma az adatok minősége. Michael és Abbas állítása szerint, a legtöbb szóba jöhető alkalmazás csak 5 percenként rögzíti a kapcsolatokat, ami azt jelentheti, hogy a köztes időben létrejött, akár fertőző kapcsolatokat elmulaszthatja rögzíteni.
Számos egyéb kulcsfontosságú kérdés is felmerül, úgymint az állampolgárok és a kormányok közötti bizalom szintje, a magánszféra és a titoktartás megőrzése, az alkalmazások önkéntes mivolta, valamint azon személyek védelme, akik esetleg nem rendelkeznek okostelefonnal vagy az alkalmazás telepítésének képességével - egy csoport, amelybe valószínűleg sok kiszolgáltatott idős ember tartozik. Az Amerikai Állampolgári Szabadságjogok Civil Szakszervezete lefektette a működési alapelveket, és kitért az effajta alkalmazásokból való kilépés stratégiájának szükségességére is, annak érdekében, hogy az ilyen rendszereket ne „megfigyelő résként” működtessék a járvány elmúlását követően.
Mindezek ellenére számos ország eljutott az effajta alkalmazások telepítésének küszöbére. Németország minden bizonnyal hamarosan kibocsát egy ilyesfajta alkalmazást, Ausztrália is dolgozik a saját alkalmazásán. Az egyik legjelentősebb, jelenleg is használatban levő alkalmazás a szingapúri TraceTogether alkalmazás, amelyet a városállam kormánya dolgozott ki. De még az alkalmazás fejlesztői is beismerik, hogy túl korai lenne megjósolni a hatékonyságát. Sőt, „minden ország saját fejlesztésű alkalmazást kellene kidolgozzon”, figyejwmbe véve a helyi sajátosságokat és követelmények - nyilatkozta egy európai technológiai kezdeményezés, a Páneurópai Adatvédelmi Kapcsolatközeli Nyomkövetés szóvivője.
Anderson szerint az effajta alkalmazások kilátásai nem túl biztatóak. A kapcsolatok nyomon követése „mindig is nehézkes volt” - mondja, és hozzáteszi, hogy hatékonyabb volna több ezer embert toborozni a nyomkövetés manuális elvégzéséhez. Vallance szerint az alkalmazásoknak egy sokkal szélesebb körű kapcsolatfelvételi megközelítés részét kellene képezniük, míg Matt Hancock az Egyesült Királyság egészségügyi titkára azt nyilatkozta, hogy ezek az alkalmazások a kormány erőfeszítéseinek „kritikus” részét képezik.
Bármennyire is hatékonynak bizonyulnak az effajta alkalmazások, önmagukban nem helyettesíthetik a társadalmi távolságtartást, am kiegészíthetik a szélesebb körű tesztelésre és a kapcsolati lekövetésre tett erőfeszítéseket.
„A kapcsolati nyomkövető alkalmazások valószínűleg jó eszközként szolgálnak majd a covid-19 vírus terjedésének leküzdésében. Ezeket azonban nem lehet kizárólagosan használni. Maguk az alkalmazások nem fogják a vírus terjedését megállítani” - nyilatkozta Michael és Abbas.

Az eredeti írás itt olvasható:
https://www.newscientist.com/article/2241041-there-are-many-reasons-why-covid-19-contact-tracing-apps-may-not-work/#ixzz6LkJbw2q6

^

__________________________________________________________________

^

__________________________________________________________________

^

__________________________________________________________________

^

__________________________________________________________________

^

__________________________________________________________________

^

__________________________________________________________________



A kézhigiéné világnapja

A WHO 2009. óta május 05-ét jelölte ki a kézhigiénés világnapnak. Ezen a napon a kézhigiéné fejlesztésére összpontosítunk, ami remélhetőleg előmozdítja a helyes kézhigiénés gyakorlatot az egész világon. Napjainkban a kialakult járványhelyzet miatt még inkább nagyobb jelentősége van a kézhigiénének, mind a háztartásokban , mind az intézményekben.
A kórházakban és járóbeteg intézményekben kialakuló fertőzések, összefoglaló néven: egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések , az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik a betegbiztonság szempontjából az egész világon. „Ments életet: moss kezet!”
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések nem csak az egészségügyi dolgozók és a betegek életére vannak hatással, de áttételesen az egészségügy gazdasági hátterét is befolyásolják.
A kézhigiéné betartása elengedhetetlenül fontos az egészségügyi intézetekben és minden olyan helyen ahol betegek ápolása, gondozása történik. A fertőzések megelőzésének egyik legfontosabb eleme a megfelelő kézhigiéné.
Ahol viszonylag sok ember van jelen egy kisebb térben ott a kéz által történő csíraátvitellel fokozottan kell számolni. Patogén mikroorganizmusok az épületen belüli tárgyak széles körén megtalálhatóak. Tehát a célzott kézfertőtlenítés ezért egy kritikus pontnak számít, nem csak a csíraátvitel megakadályozásában és a páciensek fertőzésektől való megóvásában, hanem a személyzet egészségének megőrzésében és védelmében is. A dolgozók biztonsága tehát a betegek biztonsága is egyben.

A betegbiztonság fenntartásának az egyik legfontosabb alapja a megfelelő kézfertőtlenítés.
A megfelelő kézfertőtlenítéshez elsősorban az alkoholos kézfertőtlenítők ajánlottak széles antimikrobiális hatásuk, gyors behatási idejük, jó bőrtolerancia értékeik és egyszerű használatuk miatt.
A bőrtoleranciát illetően gyakran merül fel a kétség, hogy a gyakori kézfertőtlenítés kiszáríthatja a bőrt, károsítja a bőrfelszínt. Valójában azonban számos tanulmány bizonyítja, hogy az alkohol alapú kézfertőtlenítés a bőr számára sokkal tolerálhatóbb, mint a gyakori kézmosás.

^

__________________________________________________________________



Élet a Nőgyógyászaton koronavírus idején

A koronavírus-járvány mindenki életébe újdonságként robbant be. Még az időseknek is meglepő volt, akik átéltek egy háborút, egy 56-os forradalmat, de világjárványt még nem éltek meg.
A kezdeti nehézségek és félelem után rá kellett jönni, hogy ez idő alatt is orvosként és asszisztensként kell viselkedni. A mi dolgunk az, hogy ellássuk a betegeket.

Különösen igaz ez a nőgyógyászati osztályokon, ahol a terhesgondozást nem lehet a veszélyhelyzet utáni időszakra halasztani, hiszen a legfontosabb szűrések a terhesség első felében végzendők. Nem születhet meg egyetlen beteg gyerek sem csak azért, mert nincs orvosi ellátás és nem derül fény az esetleges károsodásra.
Sajnos sok kerületben egyáltalán nem rendeltek, magukra hagyva a várandós anyákat.
Mi, a XIX. kerület nőgyógyászati osztályának dolgozói mindannyian úgy gondoltuk, hogy a kerület kismamáit ugyanúgy látjuk el mint a vészhelyzet előtt és után is fogjuk, vállalva az esetleges fertőzés veszélyét.
Kispest nagy kerület, több mint 70 ezer lakos él itt, és szerencsére egyre többen vállalnak családot.
A vírushelyzet alatt is egyre többen váltak kismamává. Így naponta legalább 20 terhest látunk el a vészhelyzet alatt is. Probléma volt, hogy a vizsgálatokat, laborokat nem végezték el heteken keresztül. Ezért mi megszerveztük, hogy a kerületben élő, általunk gondozott terheseknek minden kötelező laborvizsgálatot megcsinálunk.
Szerencsére Tóth Balázsné, egyik asszisztensünk a Nőgyógyászaton minden reggel levette a véreket, Kiss Attila, az Intézet sofőrje pedig elvitte a laborba az anyagokat.
Külön köszönjük neki a segítségét!
A genetikai ultrahang-vizsgálatokat részben elvégeztük, részben pedig a 3 magán finanszírozott intézmény segített a kivitelezésben. A kórház sem tudta vállalni ezek elvégzését, így a betegek csak magánfinanszírozottan tudták elérni a 12-18. hetes genetikai vizsgálatokat.
Köszönjük a lakosságnak, hogy ezt megértették és Ők is aktívan részt vettek a saját érdekükben, kellő felvilágosítás után a vírushelyzet alatt a szűrések elvégzésében és áldoztak erre.
Azokat a nőgyógyászati betegeket, akik a nehézkes vizsgálatra bejutás ellenére is úgy érezték, hogy szükséges nőgyógyászati ellátás, szintén megnéztük, senkit sem küldtünk el.

El kell ismerni, hogy a nők sokszor jelentéktelen tünetek mellett is megérzik a súlyos betegségeket. Így került felismerésre ez idő alatt egy kezdődő endometrium carcinoma és egy hüvely carcinóma. Ezen két esetet normális viszonyok mellett kórházi körülmények között lehetett volna diagnosztizálni. Azonban most diagnosztikus célból nem lehet kórházba utalni senkit. Éppen ezért meg kellett oldjuk a szövettani diagnózist szakrendelői körülmények között. Ilyenkor van szükség a leleményességre és az önellátásra.
A vészhelyzet előtti időben rendeltünk endometrium biopsziás eszközt, melyet szerencsére meg is kaptunk, így ennek segítségével altatás nélkül elvégezhető volt a méhnyálkahártyából történő mintavétel és egy héten belül szövettani diagnózissal, valamint megfelelő labor leletekkel tudtuk kórházba utalni, ahol 1 hét múlva laparaszkóppal meg is operálták.

Ugyanis csak diagnosztizált onkológiai műtéteket végezhet a kórház, de diagnosztikus célból nem végezhet műtéteket.

A hüvely carcinóma-gyanús betegnél pedig a sebészetről kölcsönkért biopsziás eszközzel végeztünk szövettani mintavételt, melynek szövettani eredménye carcinómát igazolt. Így azonnal küldhettük sugárkezelésre.

Ilyenkor azért kiderül, hogy rendkívüli esetekben is lehet nem igazán megszokott módon segíteni a pácienseken.
Sajnos a terhes szűréseknél is szűrtünk ki Down-kóros, élettel összeegyeztethetetlen szívfejlődési rendellenességgel bíró magzatot. Ennek a babának sem kellett megszületni ilyen betegséggel. Az intézettől kapott védőruhában, minden beteg után fertőtlenítjük az ágyakat, kilincseket, ajtókat, fülkéket, fogast, CTG tappancsokat, asztalokat, székeket, RR mérőt, Doppler készüléket. Napi 20-25 beteggel találkozva a nőgyógyászat végig rendelt, végeztük a kötelességünket. Közben a személyes beteg-orvos kapcsolaton kívül egész nap csengett a telefon és telefonon keresztül tanácsokat és EESZT recepteket adtunk. Ebben dr. Fazekas Ferenc onkológus főorvos is segített hetente kétszer.

Ez az időszak talán még jobbá tette az osztályunk közösségét, éreztük az egymásra utaltságunkat. Az elfásultság ellen, miután a rendelés után mindenki hazament, nem lehetett hétvégi programokat szervezni, mégis kicsit több időnk volt, mint a szokásos munkarendben, mindenki behozta a már olvasott, érdekes könyveit. Cserélgettük, így mindenkinek volt olvasni valója a hétvégén. Ezt a szokást valószínűleg meg is tartjuk. Sőt, néhány könyvet másoknak is ajánlunk:

  • Marina Fiorato - Kit és Bíbor és csont
  • Julia Gregson - Monsoon Indiában
  • Corinne Hoffmann - Afrikai szerető /3 kötet/
  • Ken Folett - Katedrális és Évszázad trilógia
  • Tara Weston - Tanult lány

A húsvétot és az egyik kolléganőnk névnapját rendelés után közösen megünnepeltük, mert a megemlékezések is fontosak és közösségépítőek.
Közben dr. Szőczei Beáta on-line GCP tanfolyamon vett részt és sikeres vizsgát tett.Emellett két kolléganő is vizsgák letétele előtt áll.
Lassan, reméljük, túl leszünk a világjárványon, de érdemes megjegyezni azokat az újdonságokat, melyeket a koronavírus okozott az életünkben. Sokkal jobb lett és kisebb a forgalom, jobb a levegő, tisztábbak a lakások, megtanultunk kenyeret sütni, több időnk van egymásra figyelni, empatikusabbá váltunk, új és jó szokásokat vettünk fel, és ráébredtünk a munkahelyi egymásrautaltságra.
Viszont mindenkinek nagyon hiányoztak a család azon tagjai, akikkel nem találkozhattunk a veszélyhelyzet miatt. De ezzel is ráébredtünk, hogy mennyire szeretjük Őket. Talán, nem gondolkozunk ezen, ha bármikor találkozhatunk velük!

Megtanultuk, hogy bármit el tudunk végezni és meg tudunk oldani ha szükség van rá.
A veszélyhelyzet lezárulta után se ott folytassuk, ahol előtte abbahagytuk!

Budapest, 2020. április 28.

dr. Szőczei Beáta
rendelésvezető főorvos
Nőgyógyászat

^

__________________________________________________________________



Szemészeti jó tanácsok járvány idején

A cseppfertőzéssel terjedő korona vírus a szem kötőhártyáján keresztül is képes megfertőzni az embert.

Hogyan lehet elkerülni, hogy a fertőzés a szemen keresztül a szervezetbe jusson?

  Most különösen fontos, hogy akinek állandó viseletre szemüveget javasoltunk (tv-hez, vezetéshez, színházba, moziba, stb...) minél többet viselje a szemüvegét főleg az utcán, járművön. Most, hogy szépen süt a nap, a napszemüveg is bizonyos védelmet jelent.

  Jó, ha az utcán kesztyűt is viselünk. Ha kesztyű van a kezünkön, kevésbé nyúlunk az arcunkhoz, a szemünkhöz, kesztyűs kézzel kevésbé dörzsöljük meg a szemünket, így csökkentjük a fertőzés veszélyét.

  Az előbbiekből következik, hogy lehetőleg ne dörgöljük meg a szemünket, főleg ne akkor, amikor kénytelenek vagyunk utcára menni, járművön utazni.

  Nagyon fontos, hogy gyakran és alaposan mossunk kezet, azonnal, ahogy haza érkeztünk, ezzel is csökkenthetjük a szemen keresztüli fertőzés veszélyét.

További jó tanácsok, a gyakran problémát okozó gondok megoldására:

Ha reggel úgy ébredünk, hogy a szemünk kicsit beragadt és megduzzadt a szemhéjunk, a szem környékén lévő váladékot, langyos vízzel jól távolítsuk el egy vizes vatta (nem kell steril) vagy papír zsebkendő segítségével.

Sajnos lassan itt az allergia szezon is. Aki tudja, hogy ilyenkor milyen módon kerülheti el az allergiás tünetek kialakulását, az most különösen figyeljen erre és tegye meg az óvintézkedéseket minél előbb. Ha mégis jelentkeznek allergiás tünetek, szem viszketés, erős könnyezés, a szemhéjak bedagadása, a gyógyszertárakban kérjen allergia ellenes szemcseppet. Az ilyen cseppek egy része vény nélkül kiváltható és gyakran enyhíti vagy megszünteti a panaszokat. Amennyiben a vény nélkül kapható cseppek nem segítenek, a rendelő nyitólapján látható e-mail címen, vagy telefonon kérjenek tanácsot, segítséget.

Sokan dolgozunk most otthonról. A számítógép segítségével tudunk kapcsolódni munkahelyünkhöz a munkatársainkhoz. Emiatt szinte egész nap a gép előtt ülünk, s meredten nézzük a képernyőt, keveset pislogunk. Fokozott a veszélye annak, hogy a száraz szeműség tünetei kialakuljanak. Szúrás, könnyezés, homok érzés, pirosság stb... Nagyon fontos, hogy legyen otthon műkönny lehetőleg olyan, ami nem tartalmaz tartósítószert. Ezt napjában többször is használhatjuk.

 Van akinek hajlamos a szemhéj széle, kipirosodásra, esetleg a szempillái között a bőre gyakran kiszárad és hámlik. Az ilyen szemek különösen hajlamosak arra, hogy kialakuljon a száraz szeműség. Érdemes akár naponta vagy hetente kétszer, háromszor megborogatni a szemhéjakat, nem túl meleg (38°C-40°C) vízzel vagy egy infra lámpa elé ülve a szemhéjakat kicsit felmelegíteni.

Ezt követően rögtön az így felmelegített szemhéjakat finoman masszírozzuk meg a szemhéj szélével párhuzamosan az ujjunkkal. Vigyázzunk, hogy a szemgolyót ne nyomjuk meg nagyon.

Ezzel a módszerrel a szemhéj széli mirigyek váladéka kiürül. A szemhéj gyulladásból ritkábban alakul ki árpa és a könnyfilm minősége is javulni fog, csökken a száraz szeműség kialakulásának az esélye.

A jó tanácsok ellenére előfordul, hogy panaszaink nem múlnak. A rendelő nyitólapján, ahogy ezt már fentebb is említettem internetes és telefonos elérhetőséget is feltüntetünk.

Jó egészséget kívánok mindenkinek, aki teheti maradjon otthon!

 

2020.április 6.

Dr.Sárdi Katalin

^

__________________________________________________________________



Levelek a Mentálhigiénéről (1)

Tisztelt/Kedves Kispesti Lakos!

Bármikor kerülhet valaki olyan élethelyzetbe, hogy a számára oly sokat jelentő dolgok egyszerre kezdenek érzelmileg elhalványulni, kiüresedni. Támaszt keresne, ám bensőleg inkább gyengeséget, tartásnélküliséget, üresjáratot, helyben járást, tehetetlenséget él át. Pedig jó volna nem elmerülni, (sőt, nem kimerülni), nem elveszteni a jelent, még kevésbé a jövőt. Célunk ennek a lehangoltságnak, a depresszióval fenyegető betegségnek a megelőzése.

Ha a rendelőintézeti személyes találkozásunk egyelőre nem is lehetséges, kapcsolatunkat nem kell elvesztenünk. Skype-on, messengeren, mobiltelefonon, ímélben a kapcsolat felvétele megvalósítható, magától értetődően a személyes adatok teljes körű védelmével.

Teendő addig is van!

Bagatellizálás, közhelyes bátorítások helyett („erős vagyok”, „úgyis minden fejben dől el”, „csak akarnom kell”) fogadjuk el önmagunkat (pillanatnyi állapotunk jeleit, a reális változás reményében). Mindennapi életünk rendszerességét ne adjuk föl, inkább fejlesszük, erősítsük!
Nézzünk szembe önmagunkkal!

Biztatással hétköznapokra és ünnepekre

Dr. Lőrincz Jenő (lorjen42@gmail.com)
+36 30 343 2136

^

__________________________________________________________________



Levelek egy pszichológustól - 3.

A stresszel való megküzdés gondolkodásbeli módszereiről

Az ember, természeténél fogva, örömre született. Eredendően bizakodó és derűs. Későbbi hatások ezt megzavarhatják, de alapvetően megváltoztatni nem tudják.
Nehéz helyzetben kesergés helyett vegyük elő ezt az optimizmust! A modern, kognitív pszichológiában átkeretezésnek nevezzük azt a módszert, amelynek során egy helyzetet vagy állapotot másképp értelmezünk, más szemmel nézünk, más jelentést tulajdonítunk neki. Egy nagyon kedves barátom, aki súlyos szívműtéten esett át, azt mondta a kezelőorvosának, hogy szereti a gyógyszereit. Amikor az orvos csodálkozva nézett rá, megmagyarázta: „Akár szeretem, akár nem, szedni kell, hát inkább szeretem.” Egy idősebb pályatársam, aki megjárta a háborút és a börtönt is, úgy nyilatkozott, hogy mindkettő jó volt, mert olyan tapasztalatokra tett szert ott, amilyenre másutt nem lehet.
Mostanában mindnyájan a veszteségeinket számoljuk. Nem lehet eltagadni vagy kisebbíteni az olyan veszteségeket, mint a fizetés kiesése, egy hozzátartozó megbetegedése, vagy egy egészségügyben dolgozó hozzátartozó túlterheltsége. Enyhébb, de még mindig veszteség a személyes találkozások nélkülözése, a közösségektől való távolmaradás, esetleg egy meghiúsult utazás. De a világ, és benne országunk, népünk, családunk jelen helyzetét, amire senki nem vágyott, helyezhetjük új keretbe is, értelmezhetjük űmásként is, hátha még valamilyen nyereség is származik belőle.
Hagyjuk, hogy a helyzet révén Isten/Sors/Élet (ki-ki választhat meggyőződése szerint) tanítson minket valamire! Ha valamely területen hiányos a műveltségünk, hát most pótoljuk! Használjuk ki értelmes célokra a technikai lehetőségeket! Gondoljunk arra, hogy ha ez a járvány negyven évvel ezelőtt tör ki, amikor még vonalas telefonja se volt mindenkinek, mennyivel nehezebb lett volna az élet! Az iskolásoknak szóló televíziós műsorok is nagyon tanulságosak még felnőttek számára is – én például időnként nézek ilyen műsorokat és nem szégyellem, hogy tanulok belőlük. Lehet, hogy valakinek a nyelvtanulás ideje jött most el. Csak gondoljuk át a lehetőségeket és kesergés helyett tanuljunk, művelődjünk! Vagy használjuk az időt otthoni selejtezésre, értelmesebb rend kialakítására. Vagy gondoljuk végig, hogy eddigi életmódunkban mi az, amin változtatni lehetne és készítsünk terveket a jövőre nézve! A családok összezártsága alkalmat adhat nagy beszélgetésekre.
A helyzet nem lesz jobb, ha zúgolódunk vagy kesergünk, de a magunk számára tehetjük még rosszabbá vagy jobbá is.

Üdvözlettel: Dr. Beghammer Rita
pszichológus, pszichoterapeuta



Levelek egy pszichológustól - 2.

Tisztelt/Kedves Kispesti Lakos!

A relaxációs gyakorlatok továbbfejlesztése A stresszoldó gyakorlatoknak sokféle változata létezik. Mindenki kiválaszthatja a lelki alkatának, beállítódásának megfelelőt.
Az előző levelemben bemutatott, tudatosan előidézett ellazult állapot lehetőséget ad az önszuggesztió további lépéseire. Nem hit kérdése, hanem tapasztalat, hogy a tudatunkkal hatást gyakorolhatunk érzelmeinkre, kedélyünkre, sőt még szervezetünk működésére is. Amikor már elértük az izmok laza állapotát, hozzátoldhatunk a gyakorlathoz még néhány egyéni mozzanatot.
Erre ezennel két lehetőséget ajánlok.

  1. A relaxációs gyakorlatokba beleszőtt egyéni mondatokkal át tudjuk hangolni önmagunkat egy jobb idegállapotra. A mondat akkor jó, ha rövid, állító mondat (pl. „Mindent meg tudok oldani” vagy „Megőrzöm a nyugalmamat és a derűmet”). Mindenki önmaga tudja megfogalmazni saját szavaival egyéni célkitűzését.
  2. Imagináció: egy átélt siker, jó élmény, szép emlék felidézése Mindenkinek a múltjában vannak boldog, örömteli, jó időszakok vagy mozzanatok. Amikor jól meg tudott fogalmazni valamit egy hozzátartozójának és látszott a másik emberen, hogy „vette az adást”. Amikor sikeresen befejezett egy nagy munkát. Amikor a vendégei nagyon megdicsérték a főztjét. Amikor gyönyörűen tatarozta a lakását. Amikor kikeltek és fejlődtek az általa ültetett zöldségek vagy virágok. Amikor egy szép vagy híres helyen járt és megérintette a táj szépsége vagy a történelem, a művészet lehelete.
    Egy ilyen élményt vegyen elő gondolatban és idézze fel egészen részletesen, pontról pontra. Lelki szemei előtt meg fog jelenni az az ember, az a jelenet, az a hely, az a táj. Időzzön el gondolatban ennél a jó élménynél! Élje át újból! Amikor befejezi a gyakorlatot és kinyitja a szemét, egészen másképp fogja érezni magát, mint amikor elkezdte. Az a sikeres, megelégedett, derűs, örvendő személy, aki a múltban átélte azt az élményt, az is Ön, tehát ugyanaz az ember, aki most átmenetileg szomorú vagy bosszús. Tegyen aktívan a rossz kedély és a kínzó feszültségek ellen! Ezekkel a gyakorlatokkal nem magát a feszült helyzetet tudjuk megváltoztatni, hanem azt, ahogyan föl tudjuk dolgozni, kezelni, túlélni.
Ha levélben konzultálni kíván velem, kérem, írjon az alábbi email címre: dalosrita@gmail.com

Dr. Berghammer Rita pszichológus, pszichoterapeuta

^

__________________________________________________________________



Levelek egy pszichológustól 1.

Tisztelt/Kedves Kispesti Lakos!

A koronavírus járvány miatt előállt helyzet mindenkinek stresszt jelent. A stresszel való megküzdésre kinek-kinek megvannak a maga kialakult eszközei, bejárt útjai. A pszichológia tudománya és gyakorlata alapján én is szeretnék egy-két olyan módszert javasolni, amely segít a stresszhatás enyhítésében. Most először egy nagyon egyszerű, de hatékony stresszoldó módszert ajánlok: a relaxációs és légzéskontroll gyakorlatokat. A mindennapi életben megfigyelhetjük, hogy az izmok feszültségi állapota összefügg az idegállapottal. Ha aggódunk vagy zaklatottak vagyunk, megfeszülnek az izmaink (pl. az állkapocs, a szem körüli izmok, a kézizmok). Ha pedig nyugodtak vagyunk, izmaink is lazák. Ez a kapcsolat fordítva is működik, azaz az izmok állapota révén hatni tudunk saját idegállapotunkra. Ha izmainkat tudatosan ellazítjuk, nyugodtabbak leszünk.
A gyakorlat, amelyet ajánlok, a következő:
Hanyatt fekve vagy hátradőlő ülő helyzetben hunyjuk be a szemünket és koncentráljunk az izmaink állapotára. Célszerű a következő sorrendben végezni a lazítást:
- először a két kéz és kar izmait,
- aztán a lábizmokat, a törzs izmait,
- a váll- és nyakizmokat,
- végül az arc izmait lazítsuk el.
Egyszerűen gondoljunk arra, hogy pl. „ellazul mindkét kezem” – és ez be fog következni. Amelyik izomcsoportban feszültséget észlelünk, annál célszerű tovább elidőzni és többször gondolni arra, hogy az a testrészünk ellazul.
Ezután végezzük a légzéskontroll gyakorlatot a következőképpen:
Fújjuk ki a levegőt, majd számolásra lélegezzünk egyenletesen úgy, hogy három lassú számolásra lélegezzünk be, majd négy lassú számolásra lélegezzünk ki, és egy számolásnyi szünetet tartsunk a következő belégzés előtt. Tehát a ritmus: 1
2 }belégzés
3,
1
2 }kilégzés
3
4,
szünet.

Fiziológiai oka van annak, hogy a kilégzésre eggyel többet számolunk, mint a belégzésre. A vegetatív idegrendszernek két része van: a szimpatikus rész a harcra való felkészülést, az aktivitást szolgálja, míg a paraszimpatikus rész a nyugalmat, a megpihenést. A belégzés a szimpatikus idegrendszert erősíti, míg a kilégzés a paraszimpatikust. Miután ezzel a gyakorlattal nyugalmi állapotot szeretnénk előidézni, ezért több időt szánunk a kilégzésre, hogy a paraszimpatikus idegrendszer vegye át a vezetést.
Ez a gyakorlatsor belefér egy negyedórába. Jó, ha naponta kétszer is el tudjuk végezni. Mindegy, hogy milyen napszak ban gyakorolunk, de olyan időpontot válasszunk, amikor csendben félre tudunk vonulni. Ha éjszaka fölébredünk és nehezen tudunk visszaaludni, ez a gyakorlatsor akkor is segít.

Szívélyes üdvözlettel:
Dr. Berghammer Rita, pszichológus, pszichoterapeuta

^

__________________________________________________________________



A vírusról általában

Dr. Tamás György írása alapján

Sok tudományos kutatás után gyűltek össze az alábbi hasznos tanácsok:

  • A vírus nem élő szervezet, hanem egy fehérje molekula, amelyet védő lipidréteg borít kívülről. Amint a szem, orr vagy száj váladékai felszívják, megváltozik a genetikai kódja (mutálódik), átváltozik agresszor és sokszorosodó sejtté
  • Mivel a vírus nem élő szervezet, hanem egy fehérje molekula, nem megölhető, viszont magától szétesik. A szétesésnek az ideje függ a tartózkodási hely hőmérsékletétől, nedvességtartalmától és anyagától.
  • A vírus nagyon érzékeny, az egyedüli dolog, amely védi, az egy vékony külső zsírréteg. Ezért van az, hogy bármilyen szappan vagy mosószer hatékony ellenszere, mert a habja feloldja ezt a zsírréteget (ezért fontos, hogy 20 másodpercig vagy tovább jó habosra dörzsöljük a kezünket). Amint feloldottuk a zsírréteget, a fehérje molekula magától feloldódik és eltűnik.
  • A MELEG feloldja a zsírt, ezért jó 25 Celsius foknál magasabb hőmérsékleten kezet, ruhát és minden mást mosni. Ezenkívül, a meleg víztől több habja lesz a szappannak és azt már említettem, hogy ez miért jó.
  • A 65%-nál magasabb alkoholtartalmú készítmények is feloldanak bármilyen zsírt, főleg a vírus külső lipidrétegét.
  • Bármilyen 1:5 arányú klór-víz keverék feloldja egyenesen a fehérjét (ez belülről oldja fel).
  • SEMMILYEN BAKTÉRIUMÖLŐ (baktericid) NEM HASZNÁL! A vírus nem élő szervezet, mint a baktérium. Nem lehet megölni antibiotikummal azt, ami nem élő.
  • SOHA ne rázzunk ki használt vagy használatlan ruhát, ágyneműt vagy bármilyen anyagot. Amíg porózus, lyukacsos felületen van, a vírus közömbös és csak 3 óra alatt esik szét (anyagon és porózus felületen). 4 óra az időtartam réz felületeken, mert ez természeténél fogva fertőtlenítő hatású, illetve fán, mert ez utóbbi kiszívja belőle az összes nedvességtartalmat, nem hagyja, hogy leváljon és szétesik magától). 24 óra kartonon, 42 óra fémen és 72 óra műanyagon. Ha viszont megrázzuk vagy tollseprűt használunk, akkor a vírusok a levegőben szállva még 3 órán át aktívak és az orrüregben megtelepedhetnek.
  • A vírus molekulái nagyon jól konzerválódnak kinti hidegben vagy mesterséges hidegben, mint ami a lakások és kocsik légkondijától lesz. Szükségük van még nedvességre, de főként sötétségre, hogy stabilak maradjanak. Pont ezért, a párátlanított, száraz, langyos és nagyon világos környezetben gyorsabban bomlik le.
  • Az ULTRAIBOLYA FÉNYT megtartó bármilyen tárgy szétbontja a vírus fehérjéjét. Például tökéletes arcmaszk fertőtlenítésére és újrahasznosítására. Vigyázat, a bőrben lévő kollagént (amely fehérje) is szétbontja, így a bőrben hosszú ráncokat és rákot okoz!
  • A vírus NEM jut át egészséges bőrön.
  • Az ecet NEM hatásos, mert nem oldja fel a vírus zsíros védőrétegét.
  • A szeszes italok általában nem hatásosak.
  • Minél zártabb a tér, annál nagyobb koncentrációban fordulhat elő a vírus. Minél nyitottabb és természetesebb szellőztetésű a tér, annál kisebb a koncentrációja.
  • Nem győzik mondani, de meg kell mosni a kezeket a test, ételek, zárak, kapcsolók, távirányítók, mobiltelefonok, órák, vezetékes telefonok, komputerek, íróasztalok, TV-k, stb. érintése ELŐTT ÉS UTÁN. És persze a mosdó használatakor.
  • Meg kell nedvesíteni a sok mosástól kiszáradt kezeket (kézkrémmel), mert a molekulák meg tudnak húzódni a mikrorepedésekben. Minél sűrűbb a nedvesítő, annál jobb.
  • A körmöket is RÖVIDRE kell vágni, hogy a vírus nehogy alatta meg tudjon húzódni.

^

__________________________________________________________________



Ezek a legfontosabb tények a koronavírusokról


A COVID-19- járvány miatt napjainkban világszerte az új koronavírusról szólnak a vezető hírek. De valójában mik is ezek a globális problémát okozó, még optikai mikroszkóppal sem látható parányi kórokozók? Élőlények-e vagy sem? Mitől képesek járványokat okozni, és hogyan lehet védekezni ellenük? Az alábbiakban összefoglaltuk a vírusokkal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat, befejezéseként pedig kitérünk arra, amit COVID-19-ről tudunk, ám felhívjuk az olvasó figyelmét: ha átugorja a szöveg nagyját, nem biztos, hogy a végét érteni fogja. Vírus kislexikon, a tudomány legújabb ismeretei alapján.

Tulajdonképpen micsoda egy vírus?

A vírus nem más, mint egy vagy néhány örökítőanyagdarabka, fehérjetokba – és esetenként egy sejthártyaszerű lipidburokba – csomagolva. Ezen túlmenően viszont ahány vírus, annyi féle.

Míg a baktériumoktól az emberig az összes sejtes szervezetben a kétféle természetes nukleinsav, a dezoxiribonukleinsav (DNS) és a ribonukleinsav (RNS) közül mindig a DNS tölti be az örökítőanyag szerepét, méghozzá a két komplementer láncból összekapcsolódó kettősszálú formában,

 

a vírusok e téren jóval nagyobb változatosságot mutatnak:

örökítőanyaguk lehet akár a DNS, akár az RNS, s bármelyiknek az egyszálú vagy kétszálú formája.

Forrás: University of Nevada

A fehérjeburok ön-összeszerelő, vagyis további beavatkozás nélkül spontán összeáll az őt alkotó fehérjékből,

és szerveződhet a kinyújtott nukleinsavlánc körül csavarformában – ahogy az elsőként felfedezett vírus, a dohánymozaikvírus esetében –, alkothat szabályos téridomot, leginkább a húsz háromszög által határolt ikozaédert a felgombolyodott nukleinsav körül – ahogy az a legtöbb állati vírusra jellemző –, vagy lehet összetett, az előbbi elemekből és más járulékos szerkezetekből kombinálódó, ahogy azt a baktériumokat megtámadó bakteriofágok esetében láthatjuk.

Miért nem látszanak a hagyományos optikai mikroszkópokkal?

Helyesebben: láthatnánk, ha a vírusok nem lennének annyira kicsik, hogy nemcsak szabad szemmel, de még hagyományos optikai mikroszkóppal sem figyelhetők meg.

 

A fénymikroszkóppal elvileg elérhető legnagyobb nagyítás kb. 1000-szeres, ezért 0.2 mikrométernél (200 nanométernél) kisebb részleteket nem tudunk vele kivenni.

Ez a legkisebb baktériumok mérettartománya; a vírusok azonban ennél akár 10-szer kisebbek,


 


csupán 20-30 nanométer átmérőjűek is lehetnek, ezért szerkezetük tanulmányozásához a 100 000-szeresnél is erősebb nagyítást lehetővé tevő elektronmikroszkópok szükségesek.

A vírusok csak nagy teljesítményű elektronmikroszkópokkal tanulmányozhatókFORRÁS: UTM

A mi legkisebb magvas sejtjeink, a nyiroksejtek nagyjából 12 mikrométeres átmérőjűek, így méretben úgy viszonyulnak egy 120 nanométeres HIV vírusrészecskéhez, mint egy fél méter átmérőjű strandlabda egy 5 mm átmérőjű borsszemhez.

Élőlények-e a vírusok vagy sem?

Aki a fekete-fehér, igen-nem típusú válaszokat szereti, annak most sajnos csalódnia kell, mert a természet egyáltalán nem engedelmeskedik az ember skatulyázó hajlamának. Hogy a vírusokat élőlénynek tekintjük-e vagy sem,

az attól függ, hogyan definiáljuk az életet,

s ennek megvitatásához kissé messzebbről érdemes elindulnunk. A zseniálisan provokatív evolúcióbiológus, Richard Dawkins vetette fel először Az önző gén című munkájában, hogy az élet alapegysége tulajdonképpen nem a szervezet vagy az egyed, hanem az örökítőanyag funkcionális egysége, a gén.


 


A világhírű evolúcióbiológus, Richard DawkinsFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/MATTHÍAS ÁSGEIRSSON

Ebből a nézőpontból nézve nem génjeink szolgálják testünket abban, hogy az felnövekedjék és szaporodjék, hanem a testünk az, amely génjeink szolgálatában áll: testünk voltaképpen egy túlélőgép, amelyet génjeink szerveznek saját szaporításuk érdekében maguk köré.

A földi élet – s valószínűleg bármely élet – alapegysége a replikátor: egy olyan entitás, amely saját megkettőződését elősegíti.

A földi élet kezdeteikor az első replikátorok valószínűleg rövid RNS-molekulák lehettek, a nukleinsavak ugyanis tudvalevőleg – a komplementer bázispárosodás révén – képesek saját másolatukat létrehozni.

Az új típusú humánvírusokkal szemben nincs még kialakult immunreakció, ezért lehet erős a fertőzőképességükFORRÁS: BRAZIL PHOTO PRESS/BRAZIL PHOTO PRESS/DIEGO HERCULANO

Ezek az RNS molekulák idővel csapatokba verődtek, más biomolekulákkal – a mai fehérjék elődjeivel – társultak, majd egy lipidhártya révén fizikailag is elhatárolódtak a külső közegtől. Így alakulhattak ki az első sejtek, amelyek növekedtek és osztódtak, s minden osztódás alkalmával átadták örökítőanyaguk egy-egy másolatát utódjaiknak.

RNS és DNS a bázisaikkalFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/ANTILIVED, FABIOLIB, TURNSTEP, WESTCAIRO

Mindazonáltal a nukleinsav köré épült sejt nem egyéb, mint a nukleinsav szolgálóleánya: működését az örökítőanyagban hordozott információ határozza meg, létének célja és értelme pedig az örökítőanyag másolásának elősegítése.

Attól a pillanattól fogva, hogy a saját örökítőanyaguk replikálásán szorgoskodó sejtek megjelentek az élet színpadán,

a nukleinsavak számára az önmásolás újabb lehetőségei nyíltak meg.

Bármely darabka nukleinsav felmondhatta a „társadalmi szerződést", s egy sejten belül elkezdhetett sokasodni az örökítőanyag többi részének rovására, hiszen ehhez a sejtben minden építőanyag és segédeszköz a rendelkezésre állt.

A hepatitis B vírus elektronmikroszkópos képeFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS/ CENTERS FOR DISEASE CONTROL AND PREVENTION'S PUBLIC HEALTH IMAGE LIBRARY

Ha ezt nem túl kapzsi módon tette, és nem lehetetlenítette el az örökítőanyag egészének megkettőzését,

sikeresen elszaporodhatott a sejt génállományán belül.

Hogy ez mennyire kifizetődő replikációs stratégia, azt ékesen bizonyítja, hogy az emberi genetikai állomány csaknem fele (úgy 44 százaléka) ilyen ún. transzpozábilis elemekből – a génállományon belül szaporodó-ugráló genetikai töredékekből – áll, amelyek vajmi keveset tesznek bele a nagy közösbe.

Innen már nem sok lépés az olyan önző genetikai elemek kialakulása, amelyek gazdasejtjükben elszaporodva nem visszaülnek a génállományba,

hanem szétrobbantják a sejtet, fehérjetokba csomagolódva szerterajzanak, és a szomszédos gazdasejtekbe jutva ugyanezt megismétlik.

Ez pedig pontosan az a mód, ahogyan a legtöbb vírus működik.
Ha az első replikátorok RNS-molekulák voltak, s őket tekintjük minden élet elődjének, megfoszthatjuk-e őket az élet attribútumától?

 

Másfelől viszont: ha élőnek tekintünk egy fehérjeburokba csomagolt nukleinsavdarabot, amely kizárólag egy élő – értsd: autonóm módon önmásoló – sejt segítségével tud szaporodni,

az olyan, mintha nem tennénk különbséget hardver és szoftver között.

Egy USB-meghajtón tárolt program a világűrben lebegve soha nem fog lefutni; ahhoz, hogy a program „életre keljen", be kell dugni a meghajtót egy számítógépbe, amely képes olvasni az eszközről és lefuttatni a kódot. A szoftver csak a hardver segítségével képes feltámadni; rajta kívül csupán nullák és egyesek sorozata. Akkor most egy vírus a gazdasejten kívül él vagy sem? A kérdést ki-ki a maga filozófiai ízlése szerint megválaszolhatja anélkül, hogy ez bármit is változtatna a dolgok természetén.

Akkor hát honnan származnak a vírusok?

A vírusok származásának egyik lehetőségét a fentiekben már vázoltuk: legalábbis egy részük vélhetően egy néhai gazdasejt örökítőanyagából kiszakadt darabkát hordoz magában, rajta olyan génekkel, amelyek a vírusrészecske felépítéséhez és a gazdasejt átprogramozásához szükséges fehérjéket kódolják.

 

Egy másik hipotézis szerint a vírusok valaha önálló, sejtes szerveződésű élőlények voltak,

amelyek a parazita életmód hatására extrém módon leegyszerűsödtek. A megkérdőjelezhetetlenül élőlénynek tekintett baktériumok körében is akadnak kizárólag a gazdasejtjükön belül létezni tudó élősködők, amelyek egykori génjeik zömét elveszítették, hiszen ezekre immár semmi szükségük.

A baktériumok - szemben a vírusokkal - megkérdőjelezhetetlenül élőlényekFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY VIA AFP/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA

Hovatovább, fontos energiatermelő sejtszervecskéink, a mitokondriumok is autonóm baktériumok voltak valaha, ám úgy 1.45 milliárd évvel ezelőtt sejten belüli együttélő életmódra tértek át, s génállományuk az eltelt idő alatt a végletekig redukálódott,

azonban mindmáig van saját DNS-ük, és önállóan osztódnak sejtjeinken belül.

Egy harmadik elképzelés azt veti fel, hogy vírusok eredetét a sejtek előtti világban kell keresnünk, s ilyen értelemben a vírusszerű létmód magával a földi élettel egyidős.

Van-e közös őse a vírusoknak?

A tudomány mindeddig egyik feltételezés mellett sem tette le egyértelműen a voksát, de két dolog bizonyos. Az egyik, hogy e hipotézisek nem kölcsönösen kizáróak. Mivel a máig leírt nagyjából 5000 vírusfaj – meg az a másik legalább millió, amit nem ismerünk – nem vezethető vissza egyetlen közös ősre,

a legvalószínűbb az, hogy a ma összefoglaló néven vírusnak nevezett legkülönfélébb furcsa szerzetek

az élet történetének más és más pontjain, más és más mechanizmus révén alakultak ki.

 A tudomány jelenleg mintegy ötezer vírust ismerFORRÁS: NIAID/FLICKR

A másik bizonyos dolog az, hogy a vírusok története valóban a kezdetektől fogva összefonódik az élet mint olyan történetével.

Egy baktérium felépítést ábrázoló illusztrációFORRÁS: BSIP/WITT-DEGUILLAUME / BSIP/WITT-DEGUILLAUME

Valamennyi ismert sejtes létformának – az ősbaktériumoknak is hívott archaeáktól kezdve a „rendes" baktériumokon át a növényekig, gombákig és állatokig – megvannak a maguk vírusai, és az első vírusok már bizonyosan jelen voltak az élővilág történetének első nagy szétágazása, az archaeák és a baktériumok csoportjainak szétválása előtt.

Miért és hogyan okoznak betegséget a vírusok?

Ami a miértet illeti, egy dolgot mindjárt le kell szögezni – észben tartva persze, hogy egy molekuláris gépezet esetében szándékokról szigorúan csak átvitt értelemben beszélhetünk –: nem szándékosan. Egy vírusnak egyáltalán nem célja vagy érdeke az, hogy a gazdáját megbetegítse, még kevésbé, hogy elpusztítsa,

hiszen szaporodása és terjedése a gazda életműködéseihez kötött.

 

A vírusoknak egyáltalán nem az a "célja", hogy elpusztítsák a gazdaszervezetetFORRÁS: MTI/HSZINHUA/WANG YUGUO

A legjobb az a vírusnak, ha a gazdaszervezet él és virul, miközben a lehető legtovább és legnagyobb számban termeli és terjeszti a további vírusrészecskéket, amelyek így újabb gazdaszervezeteket tudnak megfertőzni.

Ezért aztán nagy evolúciós időskálán nézve a parazita-gazda kölcsönhatások tipikusan a békés együttélés felé haladnak;

a nagyon virulens és agresszív kórokozók rendszerint evolúciós értelemben újak, amelyeknek még nem volt idejük összecsiszolódni a gazdaszervezettel.

Az emberi szervezettel is számos teljesen ártalmatlan vírus él együtt, amelyek feltehetőleg igen ősi örökségeink; ilyenek például az anellovírusok vagy az adeno-asszociált vírusok. Éppen azért nem hallunk ezekről sokat – és sokszor felfedezésük is azért maradt le évtizedekkel a patogén vírusoké mögött –, mert semmi bajt nem okoznak.

Miért állítja le a vírus a sejtek normális működését?

Érthető módon nagyobb érdeklődés övezi azokat a vírusokat, amelyek valamilyen megbetegedést okoznak, és a vírusok jó része csakugyan ilyen. Noha – ahogy azt fentebb írtuk – egy ideális parazita elvileg életben hagyja gazdáját, a legtöbb vírus ténykedése a gyakorlatban mégiscsak a gazdasejt pusztulását vonja maga után.

 

A vírus számára ez azért nem jelent zsákutcát,

mert a széteső gazdasejt a fertőzőképes vírusrészecskék sokaságát szórja szét,

s ezek a szervezeten belül hamar újabb élő áldozatokra találnak. Ahhoz, hogy a gazdasejt belehaljon a fertőzésbe, nem kell, hogy fizikailag szétrobbantsák a vírusrészecskék – bár ez is előfordulhat –; elég, ha a vírus a saját hatékony másolásának érdekében leállítja a sejt normális működéseit.

A SARS-CoV-2 vírus elektronmikroszkópos felvételenFORRÁS: BSIP/IMAGE POINT FR - LPN / BSIP/IMAGE POINT FR - LPN

A leállással a sejt gyakran nem is a vírus támadó programját, hanem a saját védekező programját hajtja végre. A vírusok és gazdáik közötti több milliárd éves fegyverkezési versenyben a gazdák ellentámadásának egyik leghatékonyabb módja a „felperzselt föld" stratégiájának sajátos változata,

amely különösen a többsejtű szervezetek esetében nyer értelmet.

Bár működéseik leállításával az egyes gazdasejtek magukat is halálba taszítják, ezzel megakadályozzák a vírus szaporodását, így saját feláldozásuk árán megmenekíthetik a szervezet egészét.

Mi a láz szerepe a szervezet vírusellenes védekezésében?

Ezzel már előre is vetítettük azt, hogy az emberi szervezetben a vírusok okozta kár csak részint tulajdonítható a vírus szaporodása által közvetlenül előidézett sejthalálnak; legalább ilyen fontos, ha nem még fontosabb a sejt- és szervezet-szintű védekezés hozzájárulása.

A vírusfertőzött sejt nemcsak öngyilkosságot követhet el, hanem elpusztulhat azáltal is,

hogy az immunrendszer sejtjei – leginkább a sejtfelszínen óhatatlanul megjelenő víruseredetű fehérjetöredékeknek köszönhetően – lefülelik a benne zajló fertőzést, és szabályosan kivégzik, újfent a szervezet mint nagy egész védelmében.

Ráksejtet elpusztító T-limfociták. A kórokozók általában immunreakciót váltanak ki a szervezetbenFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA

A vírusfertőzés tünetei, vagyis azok a jelenségek, amelyeket mi betegségként észlelünk, főleg az immunrendszer vírusellenes fellépésével kapcsolatosak. A levertséget, rossz közérzetet jelmolekulák okozzák,

amelyeket a vírusok aktiválta immunsejtek bocsátanak a keringésbe.

Ezek biztosítják a hőközpontunk beállított hőmérsékletének feltekerését, vagyis a lázat, ugyanis a vírusok egy része nem képes magas hőmérsékleten replikálódni, egyúttal arra intik szervezetünket, hogy maradjon nyugalomban, és takarékoskodjék energiáival.

Infravörös lázmérővel ellenőrzik egy nő testhőmérsékletét. A láz figyelmeztető-védekező reakció is egyben, mert a vírusok egy része nem képes magas hőmérsékleten replikálódni

 

A fertőzött sejtek és az immunsejtek kölcsönhatása helyileg gyulladásos folyamatként jelenik meg,

annak minden velejárójával: fájdalommal és/vagy irritációval, illetve a fokozott véráramlás és a megnövekedett érfal-áteresztőképesség következményeivel, a duzzanattal és a szöveti folyadékgyülemmel.

Ha főleg az immunvédekezés okozza a tüneteket, miért nem jó ötlet mégsem elnyomni?

Bár az immunválasz okozza a betegség kellemetlen, sőt, potenciálisan végzetes tüneteit, ez egyben a vírusfertőzés eliminálásának, a gyógyulásnak is a záloga.

Védekezés hiányában a vírus korlátlanul garázdálkodhat,

így szabályosan végigtarolja a rá fogékony sejtjeinket, ami nem csak potenciálisan, de majdnem biztosan halálhoz vezet.

Dr. Robert Gallo, a HIV-vírus felfedezője

Ilyesmi sajnos tényleg megesik csökkent immunvédelemmel rendelkező egyénekkel, például AIDS-betegekkel vagy szervátültetésen átesettekkel. Velük triviális vírusfertőzések is végezhetnek: az egészséges szervezetre veszélytelen citomegalovírus bennük végzetes tüdőgyulladást, a szintén jobbára ártalmatlan Epstein-Barr vírus heves lefolyású nyirokrákot okozhat.

Immunkompetens emberekben a vírusellenes immunválasz több fronton zajlik.

A vírusfertőzött sejtek felismerése és elpusztítása a sejtölő T-nyiroksejtek specialitása, amelyek közvetlen sejt-sejt kontaktus útján felfedezik a vírus-eredetű idegen fehérjetöredékeket, és halálra ítélik a fertőzött sejtet.

A B-nyiroksejtek ugyanakkor ellenanyagokat termelnek a vírus alkotórészeivel szemben, amelyek beborítják a vírusrészecskéket, így azokat nemcsak fertőzésképtelenné, de a falósejtek célpontjává is teszik.

Ráksejtet megtámadó fehérvérsejtekFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY/SCIEPRO/SCIENCE PHOTO LIBRARY

S míg javában zajlik a harc, mind a T-, mind a B-nyiroksejtek egy része hosszú életű memóriasejtté alakul,

amely a kórokozóval való ismételt találkozás esetén azonnal és immár sokkal hatékonyabban tud támadásba lendülni.

Ez az immunológiai memória képezi a védőoltások biológiai alapját: a kórokozó jellegzetes motívumaival történő immunizálás felkészíti az immunrendszert a valódi ellenséggel való esetleges későbbi találkozásra.

 

És ugyanez az immunemlékezet az, amely a legtöbb kórokozó esetében megóv minket a többedik fertőződéskor a betegség újbóli kialakulásától.
Ha tehát az immunvédekezést teljesen elnyomnánk, hogy elkerüljük a kellemetlen vagy éppen veszélyes tüneteket,

azzal ellehetetlenítenénk a szervezet fellépését a vírussal szemben,

és az immunológiai emlékezet kialakulását is megakadályoznánk.

Miért nincsenek a vírusok ellen olyan hatékony gyógyszereink, mint amilyenek a baktériumok ellen az antibiotikumok?

Napjainkban már hatékony antivirális szerekkel rendelkezünk például a herpeszvírusok okozta akut fertőzésekkel szemben, és egyes krónikus vírusfertőzéseket – köztük a HIV-et és a hepatitisz C-t – olyan gyógyszerekkel tudjuk kezelni,

amelyek évtizedekre, szerencsés esetben élethosszig lehetővé teszik a vírussal való többé-kevésbé tünetmentes együttélést.

 

Ma már számos antivirális szer ismertFORRÁS: AP

Tény ugyanakkor, hogy az antivirális szerek jó része specifikus módon egy-egy meghatározott vírusra hat, míg az ún. széles spektrumú antibiotikumok – és a leggyakrabban felírt antibiotikumok ilyenek – jelzőjüknek megfelelően

a baktériumfajok sokaságával szemben hatékonyak.

Háziorvosunk ezért írhat fel nekünk elég nagy biztonsággal, pusztán tapasztalati alapon egy antibiotikumot anélkül, hogy tenyésztés útján megbizonyosodott volna az aktuális betegségünket okozó baktériumfaj rendszertani hovatartozásáról.


Ennek oka legalább részben a vírusok korábban emlegetett változatosságában keresendő. Bár a baktériumok is rendkívül sokfélék, nagy rendszertani csoportjaik rendelkeznek bizonyos egységes tulajdonságokkal, amelyek közös gyógyszer-támadáspontokat jelölnek ki.

Például a legtöbb baktérium sejtfallal védi magát, amely nélkül sokkal sérülékenyebb az immunrendszer támadásával szemben,

így a sejtfal felépítését gátló antibiotikumok – egyebek mellett a penicillin és származékai, vagy a cefalosporinok – rengeteg különböző sejtfalas baktérium ellen hatásosak.

Az Escherichia coli baktériumcsoportnak is vannak kórokozó és ártalmatlan tagjai. A baktériumok sejtfallal védik magukat

Szintén általánosak (és a mienktől szerencsésen eltérőek) a baktériumok körében a fehérjegyártó apparátus alkotóelemei, ezért más antibiotikum-családok – például a makrolidok vagy a tetraciklinek – ezek célzásának köszönhetően alkalmazhatók széles körben.


A vírusok ezzel szemben nemigen rendelkeznek olyan átfogó közös sajátságokkal, amelyek értelmet adnának egy „mindenkire egy méret jó" típusú gyógyszeres támadásnak.

A MERS-CoV koronavírus - hasonlóan mint a SARS-CoV-2 - egy állatról terjedt át emberre. Még a kutatók sem tudják, hány potenciálisan veszélyes koronavírus létezikFORRÁS: BSIP/NIAID / BSIP/NIAID

Tény, hogy a vírusok is rokonsági körökbe csoportosíthatók,

s egy-egy szer egy megadott körön belül általánosan alkalmazható lehet: jó példa erre a herpeszvírusok családjának több tagja, így a közönséges herpeszvírus, a bárányhimlővírus és a citomegalovírus ellen egyaránt (bár nem azonos mértékben) hatékony aciklovir.

A bárnyhimlővel szemben hatékony az aciklovirFORRÁS: HTTPS://WWW.HAZIPATIKA.COM/NAPI_EGESZSEG/FERTOZO_BETEGSEGEK/CIKKEK/KOTELEZO_LESZ_A_BARANYHIMLO_ELLENI_OLTAS/20171220150650

Ám a különböző víruscsaládok oly távol eshetnek egymástól az örökítőanyag jellegét és az egész vírusrészecske szerkezetét, valamint a fertőzéshez és az örökítőanyag sokszorosításához használt fehérjekészletet illetően,

hogy esélytelen bennük közös támadáspontot találni.

Ez alól is akadnak persze kivételek: egymástól távol álló vírusok is használhatnak hasonló enzimeket például az örökítőanyaguk másolására vagy fehérjéik szabdalására, és e hasonlóságot kihasználva támadhatunk nemrokon vírusokat ugyanazzal a vegyülettel."

Egyes vírusos betegségeket a védőoltások majdnem vagy teljesen eltöröltek a Föld színéről. Miért nem sikerül ezt az összessel megtenni?

Elsősorban azért, mert a vírusok egy része hallatlanul gyorsan képes változni, márpedig a vakcináció csak akkor működik, ha a szóban forgó kórokozó nem ölt állandóan új alakot.

Egy folytonosan mutálódó vírus mozgó célpont:

hiába adjuk be oltásban az éppen aktuális változatát, ha jövőre, meg az azt követő évben már annyira megváltozik, hogy a memóriasejtek nem ismernek rá.

Vannak olyan oltások, amelyek hatásosak egyes vírusokkal szembenFORRÁS: PEXELS.COM

Egyes vírusokat a kötelező védőoltási kampányok a nemlét küszöbére tudtak szorítani. A polió, azaz a gyermekbénulás még az előző század derekán is tömeges pusztítást végzett,

de mára teljesen eltűnt a nyugati világból.

A mumpsz, a kanyaró (morbilli) és a rózsahimlő (rubeola) az 1960-as évek végén bevezetett kombinált MMR oltásnak köszönhetően a gyakori gyermekbetegségek sorából a szinte ismeretlenek közé került.

A védőoltások egyes vírusokat a nemlét határára tudtak visszaszorítaniFORRÁS: U.S. AIR FORCE PHOTO/DESIREE N. PALACIOS/DESIREE N. PALACIOS

Az influenzának ezzel szemben minden szezonban más és más változatai támadnak,

és időnként felbukkannak olyan egészen újszerű törzsei, amelyek világméretű járványt okoznak.

Nyilvánvaló tehát, hogy egy gyermekkorban egyszer-kétszer beadott vakcina az influenzával szemben nem biztosíthat élethosszig tartó védettséget, mert a vírusnak eleve rengeteg változata köröz a világon, és állandóan újabbak állnak elő.

Miért mutálódnak gyakran az egyes vírusok?

A vírusok változékonyságának két fő forrását érdemes megemlíteni. Az egyik az örökítőanyaguk másolásának pontatlansága, melynek folytán a mutációs rátájuk – a genomkettőződésenként bekövetkező másolási hibák hányada – a miénknél nagyságrendnyivel magasabb. Ha ehhez hozzávesszük a rendkívül rövid nemzedékváltási idejüket, érthetővé válik, hogyan tudhat egy vírusból hetek-hónapok alatt tucatnyi különböző variáns kialakulni.

A Lassa-vírus illusztrációja. A vírusoknak igen rövid a nemzedékváltási idejükFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRA

Az új, és minden korábbitól drasztikusan eltérő vírustörzsek kialakulásának van egy ritkább, de annál látványosabb módja is:

ha két különböző vírus egyetlen gazdasejtben találkozik, és ott genetikai anyagot cserélnek, szakszóval: rekombinálódnak.

Ilyenkor egy olyan hibrid vírus áll elő, amely mindkét eredeti törzstől különbözik, ezért könnyen világhódító útra indulhat, mert egyetlen gazdaszervezet immunrendszere sem őriz róla emléket. A világjárványokat okozó vírusok rendszerint így állnak elő.

A COVID-19-vírus is világjárványt okozottFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA

S bár annak az esélye, hogy két sikeresen rekombinálódni képes vírus pontosan ugyanazt a sejtet fertőzze meg, és a keveredés be is következzék, csillagászatian kicsi,

ne feledjük, hogy a próbálkozások száma viszont csillagászatian magas: egy felsőlégúti beteg egyetlen tüsszentéssel akár 200 millió vírusrészecskét is szétszórhat.

Hogy mégis lehetséges a szuperváltozékony vírusok, így az influenza ellen is olyan oltásokat kifejleszteni, amelyek legalábbis egy altípus legtöbb variánsával szemben védelmet nyújtanak, az két dolognak köszönhető.

Az influenza B vírus szerkezeteFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/ROGER HARRIS/SCIENCE PHOTO LIBRA

Egyfelől ezeknek a vírusoknak is akadnak viszonylag állandó alkatrészeik, amelyek nem variálhatók tetszőlegesen, mert ha csak picit is változnak, már nem fognak működni. Másfelől az oltás kiváltotta immunválasz során nem csak pontosan a beadott vírusfehérjékkel,

hanem számtalan, azokra eléggé hasonlító fehérjével szemben is védetté válunk.

Így ha az oltást követően egy mutált, de nem a felismerhetetlenségig megváltozott változat fertőz meg minket, még mindig jó esélyünk van rá, hogy élvezhetjük a vakcina nyújtotta védettséget.

Milyen tanulságok vonhatók le mindebből a COVID-19-re nézve?

A COVID-19 vírusa a koronavírusok közé tartozik, több rokona emberben ártalmatlan légúti megbetegedést okoz, de a SARS és a MERS képében már volt alkalmunk veszedelmes koronavírusokkal is találkozni.

Az új koronavírus örökítőanyaga egyszálú RNSFORRÁS: HTTPS://WWW.NNK.GOV.HU/INDEX.PHP/AKTUALITASOK/437-TAJEKOZTATO-AZ-UJ-KORONAVIRUSROL

Örökítőanyaga egyszálú RNS, szerkezetére jellemző a fehérjetokot körülvevő lipidburok, amelyből a koronára emlékeztető, a gazdasejthez hozzákötődő tüskenyúlványok erednek.

A lipidburok érzékennyé teszi a detergensekre (pl. szappanra, mosószerre) és az alkoholos fertőtlenítőkre.

A koronavírus-részecskék átmérője megközelítőleg 125 nanométer, a mi legkisebb magvas sejtjeink átmérőjének századrésze (mint borsszem a strandlabdához képest).

Kialakulhatott-e keresztvédettség az új koronavírussal szemben?

A COVID-19-re is igaz, hogy a betegséget a vírussal szembeni immunválasz teheti végzetessé. A COVID-19 a felső légutak és a tüdő hámját egyaránt képes megfertőzni. Amikor az immunrendszer a tüdő hámjában szaporodó vírust megtámadja, fokozódik a hajszálerekből az immunsejtek kilépése és a folyadékkiáramlás.

A folyadék felgyülemlik úgy a léghólyagocskák üregében, mint a léghólyagocskák és az őket körülvevő hajszálerek között, így egyszerre csökken a hatékony légzőfelület és romlik a légzési gázok cserélődése.

A COVID-19 a légzőszerveket, köztük a tűdőt támadja megFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA

Az, hogy a fertőzöttek többsége tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel vészeli át a betegséget, azt engedi gyanítani,

hogy a többi, relatíve ártalmatlan koronavírussal való korábbi találkozás ún. keresztvédettséget alakíthatott ki a COVID-19-cel szemben.

Vagyis hiába vadonatúj vírusról van szó, sokak immunrendszere számára mégis eléggé ismerősnek tűnik ahhoz a rokonokról őrzött régebbi emlékek alapján, hogy hamar és szinte észrevétlenül leküzdjék.

Ha ez a keresztvédettség csakugyan létezik és fontos szerepet játszik a tünetmentes fertőzöttekben, az reményt ad egy általánosan alkalmazható vakcina kifejlesztéséhez.

Reményt keltőek a koronavírussal szembeni vakcina kifejlesztésének esélyei (a kép illusztráció)FORRÁS: THINKSTOCK

Mert bár a COVID-19 is igen változékony – a vírusnak máris számos genetikai variánsa kering –, ha az unokatestvéreivel való előzetes találkozás védelmet nyújthat ellene, akkor neki is biztosan akad olyan alkatrésze, amely kellően széles immunválaszt indukál.

Hatékony lehet-e a tuberkulózis elleni védőoltás?

Újabban felmerült a tuberkulózis elleni BCG oltás keresztvédő szerepe is a COVID-19-cel szemben. Ezzel kapcsolatban két kérdést kell megválaszolniuk a már szerveződő klinikai vizsgálatoknak. Az egyik, hogy az éppen COVID-19-cel megbetegedettek beoltása a BCG vakcinával enyhíti-e a betegség lefolyását az immunrendszer általános mozgósítása – főleg az ún. veleszületett, nemspecifikus immunválasz felpörgetése – révén.

A tuberkulózist a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okozzákFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

A másik, ettől elvi szinten is eltérő kérdés, hogy élveznek-e bármi védettséget a COVID-19-cel szemben azok, akik a BCG védőoltást gyermekkorukban megkapták. Bizonyított, hogy a BCG oltás a tüdőgümőkór kórokozóján, a Mycobacterium tuberculosis-on kívül még számos patogén ellen védelmet nyújt a beadása utáni egy évben,

de hogy van-e ilyen élethosszig tartó ernyőhatása, és az érinti-e a COVID-19-et, az egyelőre tisztázandó.

Míg a COVID-19-specifikus vakcinára és antivirális szerekre várunk – és ez még akkor is legalább egy-másfél évig el fog tartani, ha minden szupergyorsan megy –, megpróbálhatunk már létező gyógyszereket „újrahasznosítani" a COVID-19 ellen.

Koronavírus elektronmikroszkópos képeFORRÁS: PHANIE/NIAID-NIH/PHANIE/NIAID-NIH

A legkézenfekvőbbnek tűnik az antivirális szerek bevetése, de ahogy arra fentebb kitértünk, vírus és vírus között akkora szakadékok húzódnak, hogy a keresztalkalmazhatóság egyáltalán nem magától értetődő.

Alkalmasak lehetnek-e a HIV-gyógyszerek a COVID-19 ellen?

Példaként tekintsük az esélyesek között számon tartott HIV-ellenes szereket – ehhez azonban előbb gyorsan fussunk át a HIV életciklusán. A HIV retrovírus, tehát a gazdasejtbe jutva egyszálú RNS-ből álló örökítőanyagát először kétszálú DNS-re másolja, majd ezt a DNS-darabot beilleszti a gazdasejt genomjába.

HIV-vírusok elektronmikroszkópos felvételenFORRÁS: SCIENCE NEWS FOR STUDENTS

A vírus-örökítőanyag itt évekig észrevétlenül megbújik,

mígnem egyszer csak aktiválódik, és elkezd átíródni, amikor is a DNS-ről újra egyszálú RNS-másolatok készülnek. Ezek a vírus-RNS-ek a vírusfehérjék legyártására kényszerítik a sejtet, majd belecsomagolódnak a fehérjékbe, és új vírusrészecskéket hoznak létre, amelyek a sejtből kijutva továbbviszik a fertőzést.

Károsodott DNS (illusztráció)FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/KTSDESIGN/SCIENCE PHOTO LIBRARY/KTSDESIGN/SCIENCE PHOTO LIBRARY

A HIV-ellenes gyógyszerek három fő csoportja közül a nukleozid-analógok az RNS-ről DNS-re másoló virális enzimet, a reverz transzkriptázt (RT-t) gátolják, míg az integrázgátlók a víruseredetű DNS gazdagenomba illesztését, a proteázgátlók pedig a vírus ún. poliproteinjének (több fehérjéből álló füzérének) egyedi fehérjékre való feldarabolását akadályozzák.

A COVID-19 örökítőanyaga szintén egyszálú RNS, de ő erről nem készít DNS-másolatot, tehát RT-je sincs.

Szerencsére van viszont RNS-függő RNS-polimeráza, amivel a genomját másolja, és ez az enzim szintén gátolható az RT-re szabott nukleozid-analógok némelyikével.

A hrsACE2 jelentősen csökkentette a koronavírus-koncentrációt a sejtkultúrákbanFORRÁS: IMBA/TIBOR KULCSAR

Úgyszintén van proteáza, amivel a maga poliproteinjét hasogatja, s a jelek szerint legalábbis néhány HIV-proteázgátló hatásos lehet a COVID-19 proteázával szemben.

Az integrázgátlók ellenben a HIV életciklusának egy olyan lépését – a gazdagenomba illesztést – gátolják, amely a COVID-19 életciklusában nem szerepel, így ezek a szerek eleve kiesnek a versenyből.

Milyen egyéb antivirális gyógyszerek kecsegtethetnek még reménnyel?

A HIV-ellenes szerek mellett egyéb antivirális szerek, így a más RNS- ellen kifejlesztett nukleobázis-, nukleozid- és nukleotid-analógok is eredményesek lehetnek a COVID-19-cel szemben.

Kiemelendő közülük az eredetileg az Ebola- és a Marburg-vírusok RNS-replikációjának gátlására szánt nukleotid-analóg, a remdesivir, amelynek széles hatásspektruma már egy sor egyszálú RNS-vírus, köztük a SARS és a MERS koronavírusa esetében igazolódott.

Az Ebola-fertőzés gátlására szánt nukleotid-analógok is eredményesek lehetnek a COVID-19-cel szemben.FORRÁS:  UNICEF/UNI210751/TOWNSLEY/SIMON TOWNSLEY/SIMON TOWNSLEY

Érdekes módon az eredetileg teljesen más alkalmazási körű,

elsődlegesen maláriaellenes szerként ismert klorokin és hidroxiklorokin neve is felmerült a lehetséges COVID-19-ellenes gyógyszerek között.

A klorokin és származékai akadályozzák a vírus életciklusának azt a lépését, melyben a gazdasejtbe jutott, de még sejthártyával körülhatárolt vírus kiszabadul az őt akadályozó burokból.

Miért szükségesek a mindenkit érintő korlátozó intézkedések?

Végezetül egy záró spekuláció erejéig röviden elidőzhetünk annál a kérdésnél, hogy a COVID-19 változékonysága vajon a mostaninál gyilkosabb vagy enyhébb variánsokkal fogja meglepni az emberiséget.

Ezzel kapcsolatban visszautalhatunk arra a gondolatra, hogy a parazitáknak alapvetően nem céljuk a gazda pusztulása, és vírusból sem a leggyilkosabb lesz a legsikeresebb.

A korlátozó intézkedések betartása rendkívül fontos a járvány terjedése elleni küzdelembenFORRÁS: HTTPS://WWW.ORIGO.HU/ITTHON/20200321-ELINDULT-A-MARADJ-OTTHON-KAMPANY.HTML

Egy olyan vírus, amely súlyosan megbetegíti, sőt, esetleg megöli áldozatát, mielőtt az sok további gazdának átadhatta volna a fertőzést,

valószínűleg nem fog jelentős járványt okozni

különösen, ha a nyilvánvalóan beteg, súlyos tüneteket mutató fertőzötteket azonnal elkülönítik. Egy olyan vírus ellenben, amellyel vígan járunk-kelünk, és észre sem vesszük a jelenlétét, akadálytalanul terjedhet egészen addig, amíg a teljes emberiséget át nem fertőzte.

A koronavírus legtovább a +4 Celsius fok körüli hőmérsékleten képes életben maradniFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA

A COVID-19 egyelőre ügyesen lavíroz: tünetmentes lappangási ideje, mely alatt már fertőz, illetve a mindvégig tünetmentesen lezajló fertőzések magas aránya biztosítja a hatékony terjedését.

Épp azért szükségesek a mindenkire kiterjedő érintkezéskorlátozó intézkedések, mert a terjesztés zömét tünetmentes hordozók végzik.

A 2002-03-as SARS-járvány esetében a tünetek azelőtt jelentkeztek, hogy a betegek érdemben terjeszteni kezdték volna a vírust, ezért gyorsan és hatékonyan izolálni lehetett őket.

A SARS-CoV-2 is új, állatról emberre került humánvírusnak számítFORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/DESIGN CELLS/SCIENCE PHOTO LIBRARY/DESIGN CELLS/SCIENCE PHOTO LIBRA

A súlyosabb lefolyás – ami magasabb halálozási aránnyal is járt – nem kedvezett tehát a járvány pandémiává terebélyesedésének, amely így 8 hónap alatt, összesen 8098 fertőzött és 774 haláleset után véget ért.

Mivel a két vírus ettől eltekintve sok hasonló jellemzővel bír, talán észszerű azt remélni, hogy ha kialakulnak is a COVID-19 gyilkosabb változatai, azok nem fogják átvenni a vezetést a most uralkodó variáns előtt.


 

^

__________________________________________________________________